Vajon meddig tudjuk elnyomni a rossz érzéseinket egy-egy élethelyzetben vagy időszakban, amikor jól kellene éreznünk magunkat, de valami mégsincs rendben? Meddig magyarázgatjuk magunknak, hogy ’jó lesz ez így, nincs semmi baj, majd megszokom’? Ha sokáig így teszünk, akkor a túlzott stressz előbb-utóbb testi tünetek formájában fog jelentkezni.
Például megkaptál egy – minden szempontból jónak tűnő – állást. Jónak tűnt, hiszen minden adott volt, amiről előtte álmodoztál – fejlődési lehetőség, kihívásokkal teli munkakör, társaság – ahogy a nagykönyvben meg van írva Vagy bejutottál egy szuper egyetemre és szinte kimondatlan elvárás volt nemcsak mások de saját magad részéről is, hogy most aztán érezd nagyon-nagyon jól magad…
Akármelyik fenti (vagy hasonló) helyzet fordult elő veled, a közös az volt bennük, hogy megpróbáltad meggyőzni magadat, hogy jó lesz ez. Tetted ezt makacsul, kitartóan, saját magad előtt is titkolva a rossz érzéseidet.
Többé-kevésbé működött is ez, egy idő után viszont egyre több olyan testi, fizikai tünetet vettél észre, ami korábban nem nagyon jelentkezett nálad. Sajnos gyakran előfordul, hogy ha valamilyen helyzetben nem vagyunk őszinték magunkhoz és megpróbáljuk elnyomni a rossz érzéseinket, akkor azok testi tünetek formájában jelentkeznek.
A túlzott stressz figyelmeztető jelei
1. Folyton fáradtnak, enerváltnak érzed magad
A krónikus stressz folyamatos terhelést jelent a mellékvesék számára, amelyek az adrenalin és a kortizol termeléséért felelnek. Ha túl sokáig élsz magas stresszszinten, a szervezeted „adrenalinkimerültség” állapotba kerülhet, ami azt eredményezi, hogy a megszokott élénkítő hatású hormonok már nem tudnak ugyanolyan hatékonyan működni. Ezért érzed magad kimerültnek akkor is, ha fizikailag nem vagy túlhajszolva.Már reggel nagyon nehezen kelsz fel…A kávé ugyan segít egy kicsit, de ez csak átmeneti…Hiába próbálod pótolni a nap során újra meg újra a koffeinadagot, egyre kevésbé hat.
Ismerős? Ráadásul egész nap fárdatnak, fásultnak érzed magad, alig várod az ebédszünetet, amikor legalább egy kicsit kimozdulhatsz, utána pedig a nap végét. Még akkor is így érzel, ha egyébként ’nem csinálsz semmit’ egész nap, azaz nem megterhelő a napod. A hétvégék talán valamivel jobbak – de leginkább akkor is arra vágysz, hogy pihenhess.
2. Egyre többször vannak kisebb betegségeid
Amikor a stressz krónikussá válik, az immunrendszered megváltoztatja a működését. Az immunválasz csökkenhet, így a szervezeted fogékonyabbá válik a megfázásokra, fertőzésekre. A stressz hatására felszabaduló kortizol ugyanis gyulladáscsökkentő hatású lehet, de ha folyamatosan jelen van, gátolja az immunrendszer normális reakcióját.
Egy kis nátha vagy influenza bármikor előfordulhat – csak az a furcsa, hogy veled mostanában elég gyakran megtörténik. Vagy éppen sokat fáj a fejed – holott korábban nem voltál fejfájós. Esetleg kificamítod a bokádat, vagy gyakran fáj a torkod. Ha edzeni vagy tornázni jársz akkor azt veszed észre, hogy egyre rosszabbul teljesítesz – pedig ugyanannyi időt és energiát fektetsz a dologba, mint korábban.
Mi történik ilyenkor a testünkben/testünkkel? Tulajdonképpen a túlzott stressz jelentkezik ilyen tünetek formájában.
Hiszen folyamatos stressznek vagy kitéve akkor is, amikor magadra kényszeríted, hogy egy helyzetben igenis ’jól kellene magad érezni’…
Azaz nem vagy őszinte magadhoz, mégcsak ki sem mered mondani, hogy valami nincs rendben. Ezek a kimondatlan rossz érzések pedig komoly stresszforrások – amelyekre az immunrendszerünk gyakori (kisebb, rosszabb esetben pedig komolyabb) betegségekkel reagálAmikor a stressz krónikussá válik, az immunrendszered megváltoztatja a működését. Az immunválasz csökkenhet, így a szervezeted fogékonyabbá válik a megfázásokra, fertőzésekre. A stressz hatására felszabaduló kortizol ugyanis gyulladáscsökkentő hatású lehet, de ha folyamatosan jelen van, gátolja az immunrendszer normális reakcióját.
3. Elfelejtesz dolgokat
A stressz közvetlen hatást gyakorol az agy hippocampusára, amely a memóriáért és a tanulásért felel. Ha hosszú távon túlzottan ki vagy téve a stressznek, a hippocampus zsugorodni kezdhet, ami az emlékezet és a tanulási képességek csökkenéséhez vezethet.
Például egy fontos találkozót. Vagy megkér valamire egy kollégád és pár perc múlva már nem is tudod, hogy mi volt az? Vagy éppen a barátaiddal megbeszélsz valamit, és csak akkor jut újra eszedbe, amikor az egyikük aznap ír neked, hogy ’ugye nem felejtetted el’? Valahogy úgy érzed, mintha az agyad olyan lenne, mint egy szita – mindent elfelejtesz, amit pedig korábban elég jól észben tudtál tartani. Összefoglalva ahhoz hasonló az érzés, mintha az agyad csökkentett üzemmódban működne.
Nem csoda, hogy ez történik: hiszen amikor stressznek vagyunk kitéve, akkor az hatással van a memóriánkra és a koncentrálóképességünkre is. Tehát nincs semmi komoly bajod, egész egyszerűen a túlzott stressz miatt felejtesz el dolgokat.
4. Lélekben nem vagy ott
Olyan, mintha külső szemlélőként tekintenél a napjaidra. Becsületesen letöltöd ugyan a napi munkaidődet vagy az egyetemen töltött időt és megpróbálsz dolgozni vagy odafigyelni az előadásokon. De valahogy nehezen megy. Úgy érzed, mintha nem is lennél jelen, mintha amolyan ’robotpilóta’ üzemmódban telnének a napjaid. Ráadásul ez a ’robotpilóta’ egyre több dolgot elfelejt és egyre több hiba csúszik a rendszerbe (lásd előző pont).
Az automata üzemmódban élt életről itt olvashatsz bővebben: Igazi élet vs. alvajáró üzemmód?
5. Egész nap feszültnek érzed magad
Mintha örökös készültségben lennél és sosem tudnál megnyugodni. Van benned egy belső feszültség, mintha mindig fel lennél készülve arra, hogy valami történhet. Valami rossz, valami váratlan, ami amiatt szinte sosincs egy nyugodt napod. Lehet, hogy úgy érzed, ha nem dolgozol minden nap eleget és nem teljesítesz száztíz százalékon, akkor el fognak küldeni. Ilyenkor tulajdonképpen a ’küzdj vagy fuss’ (azaz fight or flight) jelenséggel találkozol, ami egy állandóan magasan lévő stresszszinttel jár együtt.
A szimpatikus idegrendszer ilyenkor aktívvá válik, és az evolúció során a túlélés érdekében jött létre. Az állandó készültségben levés hosszú távon viszont károsíthatja a szervezetet, például emésztési problémákat vagy szív- és érrendszeri betegségeket okozhat. Nem beszélve arról, hogy az önbizalmadra és a lelki egészségedre is rossz hatással lesz.
6. Könnyen kiborulsz, vagy túl érzelmessé válsz
Korábban az apró, mindennapi bosszúságokat viszonylag könnyedén viselted, most viszont már nagyon kis dolgok is ki tudnak borítani. Esetleg semmiségektől elsírod magad – például a kóbor állatok szomorú sorsa felett érzett bánatodban. Vagy bármi olyantól, ami ugyan korábban is megérintett, de korántsem ilyen intenzitással. Ráadásul egyre kellemetlenebbnek érzed, hogy ilyen labilissá váltál.
7. Belecsúszol bizonyos függőségekbe
Nem kell, hogy nagy dolgok legyenek…Csak például a szokásosnál többet eszel, vagy érzelmi evővé válsz, esetleg délutánonként lecsúszik egy (vagy több) pohár bor. De az is lehet, hogy első ránézésre nem is tűnik függőségnek, amit csinálsz: például egyfolytában edzel, vagy hirtelen a munka vagy az egészséges táplálkozás megszállottjává válsz.
Az érzelmi evés vagy a túlzott alkohol- és kávéfogyasztás a stresszkezelés egyfajta „önsegítő” eszközeként jelenhet meg. Azonban ezek a viselkedések rövid távú enyhülést nyújtanak, hosszú távon viszont tovább súlyosbíthatják a problémát, hiszen nem az alapvető okokat kezelik.
Ezek a dolgok mind-mind azt jelzik, hogy valami nincs rendben, nincs egyensúlyban az életedben. Az egyensúly pedig mindaddig nem is tud helyreállni, amíg elnyomod magadban a kellemetlen érzéseidet, nem vagy őszinte magadhoz és nem tanulod meg elfogadni a gyengeségeidet is.
Csakhogy bármit jelez a testünk és bármennyire erősen is kiabálja, hogy valami nincs rendben, mindannyian mesterei vagyunk annak, hogy akár a végtelenségig is győzködjük magunkat arról, hogy miért is ’KELL’ bent maradnunk egy rosszabb helyzetben.
Egészen addig, amíg nem történik valami, ami kibillent ebből a helyzetből. Lehet, hogy egészen addig nem vagyunk őszinték magunkhoz, amíg a túlzott stressz által kiváltott testi tüneteink komolyá nem válnak. Vagy addig, amíg nem ér minket olyan hatás, aminek következtében elgondolkodunk a jelenlegi helyzetünkön. Amihez hozzátartozik az is, hogy beismerd magadnak, ha egy helyzetben nem érzed jól magad, és fel merd vállalni a kellemetlen érzéseidet is.
(Bővebben itt olvashatsz erről: Amikor nem válik be a pozitív gondolkodás )
Először talán úgy tűnhet, hogy lehetetlen változtatni. Lehetetlen, mert bele vagy ragadva egy bizonyos helyzetbe, mert nagyon sok mindent kellene átrendezni-szervezni az életedben.
De hidd el: sokkal több dolog múlik rajtad, mint amennyit most elhiszel! Ha szépen lassan, lépésről-lépésre elkezdesz változtatni, akkor megtapasztalhatod, hogy milyen belső erőforrásaid, tartalékaid vannak. Csak ne akarj egyszerre mindent megváltoztatni, haladj szép lassan és főleg légy magaddal szemben türelmes és elfogadó.
Kapcsolódó cikk: Kreatív stresszcsökkentés