Érezted már te is úgy, hogy keményen dolgozol, vannak is céljaid de a megvalósítás mégis akadozik és mintha nem haladnál semerre? Lehet, hogy néha-néha látszik valami kis fejlődés, de úgy összességében mégsem lesz semmi az évek óta dédelgetett terveidből. Talán te is hallottál már a SMART típusú célkitűzés módszeréről, ami sokaknak bevált mert egyszerűen és gyakorlatiasan közelíti meg a témát.
Sokan küzdenek a „mindig van egy csomó tervem de soha nem valósul meg belőlük semmi” problémával. Vannak, akik folyton váltogatják a munkahelyüket, keresve az igazit, vagy éppen minden egyes napjuk minden perce be van táblázva, mégis mindig el vannak úszva a teendőikkel. Pedig lehet, hogy már kisebb változtatás is elég lenne ahhoz, hogy hatékonyabbak legyenek és ne tűnjön úgy, mintha soha nem lennének képesek utolérni magukat, és minden napjuk egy szélmalomharc lenne.
Ha te is hasonló problémával küzdesz, akkor biztosan megpróbáltál már valami megoldást keresni. Lehet, hogy olvastál már a támában mindenfélét, talán ki is próbáltál egy-két dolgot, lehet, hogy volt, ami működött is.
Az egyik érdekes módszer többek között a SMART célok kitűzése, ami dóhéjban azt jelenti, hogy pontosan tisztázod a céljaidat, és produktívan használod ki az idődet és az erőforrásaidat. Elsőre talán túl általánosan is hangzik mindez, hiszen mindig is így próbálsz célokat kitűzni, nem?:)
Éppen ezért érdemes egy kicsit jobban megnézni, hogy mit is jelent ez a gyakorlatban.
SMART célok
Először is meglepő tény, hogy a célkitűzésnek ez a módja nem 21. századi találmány, hanem már 1981-ben használta a kifejezést Peter Drucker a Management by Ovbjectives című könyvében. Ezután pedig a Saint Louis University egyik professzora (Robert Rubin) vezette be a fogalmat a (munka-és szervezet)pszichológiai szakirodalomba.
A mozaikszó betűinek jelentése:
S – Specific, azaz specifikus, pontosan körülírt és meghatározott;
M – Measurable, azaz mérhető (és az ’m’ jelenthet motiváló és értelmes (meaningful) célokat is;
A – Achievable, azaz elérhető, megvalósítható;
R – Relevant, azaz releváns, a helyzethez illő;
T – Time-bound, azaz időben jól meghatározható – van pontos időzítés, határidő.
Később a mozaikszó bővült még két betűvel, így lett belőle SMARTER – amelyben az E – Evaluated, azaz értékelt, és R – Revised, azaz időnként felülvizsgált célokat jelent.
Nézzük meg most egy kicsit bővebben, hogyan is használható ez a típusú célkitűzés!
Smart célok lépésről lépésre
A SMART célok kifejezés valójában csak a 2000-es évek elején vonult be a köztudatba. Ezt követően viszont elég gyorsan elterjedt, mint hatékony eszköz a sikeres és megvalósítható célok kitűzésére.
Hogyan kezdjünk neki, ha szeretnénk megpróbálni ezt a fajta célkitűzést?
Először is nézzük meg, hogy a mozaikszó egyes betűi hogyan alkalmazhatók a mi céljainkra, és hogyan lehet azok alapján tovább pontosítani azokat.
1. Specific (specifikus, jól körülírt, meghatározott)
A célodnak specifikusnak és jól definiáltnak kell lennie. Máskülönben csak egy ködös, homályos és körülírhatatlan kívánság marad, amivel kapcsolatban azt sem fogod tudni, hogy a gyakorlatban hogyan is kellene nekikezdeni a megvalósításnak. Ha például az a célod, hogy „megtaláld álmaid munkáját”, akkor ez így túl általános – éppen ezért megfoghatatlan is. Ilyenkor érdemes egy kicsit pontosabban meghatározni, hogy neked mit is jelent az álommunka.
Segítséget nyújt ehhez az úgynevezett 5W módszer (megint csak az angol megfelelőkből adódik az elnevezés😊 Eszerint ahhoz, hogy pontosítani tudjuk a céljainkat, az alábbi kérdéseket érdemes magunknak feltenni:
- (What) –Mi a célod? Vagyis próbáld meg minél pontosabban és konkrétabban megfogalmazni, hogy mi a célod!
- (Why) – Miért szeretnéd elérni? Miért fontos neked? Hogyan változna meg ettől az életed, a körülményeid, stb.?
- (Who) – Ki az, akit rajtad kívül érinthet a cél elérése? Van-e esetleg valaki, akivel együtt kell működnöd?
- (Where) – Hol tudod ezt megvalósítani? Lehet, hogy semmi különös helyszín nincs, ez esetben átugorhatod a kérdést😊
- (Which) – Milyen erőforrások, akár készségek, képességek szükségesek hozzá?
Például szeretnél egészségesebben élni. Mit jelent ez neked pontosan? Azt, hogy kevesebb édességet eszel? Mennyivel kevesebbet? Vagy több mozgást? Mennyit akarsz mozogni? Milyen mozgás válna be neked? Melyik az az időszaka a napnak, amikor be tudod illeszteni? Akármi is a célod, próbáld minél pontosabban meghatározni a megvalósítás módját és azt is, hogyan tudod majd ellenőrizni, hogy sikerült-e!
2.Measurable (Mérhetőség)
Ahhoz, hogy egy célt minél kézzelfoghatóbbá tegyünk fontos, hogy mérhető legyen a haladásunk. Nem beszélve arról, hogy a motivációt is sokkal könnyebb megőrizni akkor, ha vissza tudjuk nézni, hogy mennyit haladtunk a dologgal például az elmúlt időszakban.
A célok mérhetővé tételénél is segítségünkre lehet az alábbi néhány kérdés:
– Mennyi? (például az álláskeresés esetében – ‘hány olyan cég van, ahol szívesen dolgoznék?’ vagy ’mennyi időt adok magamnak a tájékozódásra, nézelődésre?’)
– Honnan fogom tudni, ha sikerült? Mi az, ami ezt számszerűen visszajelzi? (álláskeresésénél például ilyen lehet az interjúk száma, amire behívtak)
3. Achievable (elérhető, realisztikus)
Sok elhatározást azért nem sikerül megvalósítani, mert alá-vagy fölébecsüljük az erőforrásainkat. Ha alábecsüljük, akkor az egész gyorsan unalmassá válik, és emiatt el is veszítjük a lelkesedésünket. Ha pedig túlságosan nagyban gondolkodunk, akkor a feladat nagysága, a kihívás annyira nagy falat, hogy legtöbbször már azelőtt feladjuk, hogy belekezdenénk:)
Ezért érdemes felmérni, hogy:
– Mennyire reális számomra ennek a célnak az elérése?
– Ha most még egy kicsit ’nagy falat’, akkor tudok-e a közeljövőben annyit fejlődni valamelyik területen, hogy elérhetőbb legyen?
Például egy jobb állás elnyeréséhez részt kellene venni egy rövid tanfolyamon, ahol olyan készségeket tudnál megtanulni, amelyek az álláshz nagyon fontosak. Érdemes felmérni: belefér most az idődbe (adott esetben az anyagiak lehetővé teszik-e), hogy elvégezd a tanfolyamot?
4.Relevant (helyzethez illő)
Talán ez a SMART célok kitűzésének egyik legnehezebb pontja. Fel kell mérni, hogy a jelenlegi élethelyzetedhez mennyire illeszkedik ez a cél, másképpen mondva, itt van-e az ideje.
Releváns egy cél akkor, ha az alábbi kérdésekre igennel tudnál válaszolni:
- Ez a megfelelő időzítés?
- Beilleszthető a többi jelenlegi célom közé?
- A jelenlegi élethelyzetemben ez lenne a megfelelő választás?
- Valóban illik hozzám ez a cél?
- Biztosan az én célom ez?
Például szeretnél megpályázni egy jobb pozíciót de nem feltétlenül azért, mert te szeretnél mindenképp előrejutni. Hiszen te elvagy a mostani helyzetedben, többé-kevésbé elégedetten telnek a napjaid még akkor is, ha érzed, hogy többre is képes lennél. Hanem azért, mert úgy érzed, a párod vagy a családod kimondatlanul is ezt várják tőled. Ilyenkor ez a cél nagy valószínűséggel nem a te célod. Érdemes végiggondolni, hogy akarod-e te is annyira, hogy belevágj, vagy csak az elvárásoknak szeretnél megfelelni.
5.Time-bound (azaz időzítés és határidő)
Határidők nélkül mindannyian hajlamosak vagyunk arra, hogy elvesszünk a kisebb, mindennapos feladatainkban, és a hosszú távú terveink áldozatául essenek a napi rutinnak.
Ezért az időbeosztás megtervezése is legalább olyan fontos, mint a cél minél konkrétabb meghatározása.
Itt például az alábbi kérdések lehetnek segítségünkre:
- Mikor tudok sort keríteni arra, hogy a célomon dolgozzak?
- Mi tudok megtenni érte a következő hat hónapban?
- Mit tudok tenni a következő négy hétben?
- Mit tudok ma megtenni a célomért?:)
- Mit tudok tenni akkor, ha naponta csak egy órám van rá?
A kérdések megválaszolása segít tisztábban látni, és egyfajta keretet is ad a megvalósításnak.
A SMART célok alkalmazásának hátrányai
Mint minden elméletnek, a SMART célkitűzésnek is akadnak ellenzői, akik elsősorban azt róják fel, hogy kevéssé rugalmas és a kreativitásnak sem hagy különösebben teret.
Nincs egyetlen érvényes és követendő szabály: érdemes több elméletet is megismerni, és kiválasztani azt, amelyik legjobban tetszik és a saját életünkre legjobban alkalmazható (például ebben a cikkben is találsz tippeket).