A gaslighting egyfajta érzelmi manipuláció, melynek során az érintett személy egy idő után kételkedni kezd magában, megkérdőjelezi az emlékeit, a véleményét, sokszor még a saját épelméjűségét is. Szinte észrevétlenül lehet belecsúszni egy ilyen helyzetbe, a felismerés és a kiút pedig egyáltalán nem könnyű.

Nézzük meg, hogyan és miről ismerhető fel az ilyen jellegű érzelmi manipuláció!

Gaslighting – honnan ered az elnevezés és mit takar?

A gaslight kifejezés a Gázláng (Gaslight) című, 1944-ben készült filmből ered. A filmben szereplő házaspár (melynek női tagját Ingrid Bergman, férfi tagját Charles Boyer játszotta) férfi tagja próbálja meg ilyen módon manipulálni a feleségét. A feleség ugyanis nagy vagyont örökölt, a férj pedig megpróbálja elhitetni vele, hogy megőrült – azzal a céllal, hogy végül megszerezze a vagyont. 

A filmbeli a házaspár új házba költözik, ahol a feleség furcsa dolgokat tapasztal. Hangokat hall, a gázlámpák fénye időnként csak úgy magától elhalványul (innen ered a film címe, a Gázláng (Gaslight) is). A férj látszólag együttérző, ám megpróbálja elhitetni vele, hogy mindez nem valóságos, csak az ő képzeletének szüleménye. Mindezzel eléri, hogy a feleség kételkedni kezdjen a saját ítélőképességében, józan eszében. A férj célja világos: az érzelmi manipulációval azt akarja elérni, hogy a felesége valóban megőrüljön, de legalábbis nyilvánítsák őrültnek – így a feleség vagyona hozzá kerülhetne.

A film példája jól összefoglalja a gaslighting jelenségét. Egy olyan érzelmi manipulációról van szó, melynek során leginkább az áldozat józan ítélőképessége, realitásérzéke, emlékezete vannak megkérdőjelezve. A cél az, hogy a bántalmazott fél a bántalmazó által felvázolt valóságot fogadja el sajátjának – azaz érzelmileg teljesen kiszolgáltatott, függő helyzetbe kerüljön. Innentől pedig már bármire rá lehet venni, manipulálni lehet – hiszen teljesen elveszítette az önbizalmát, az önmagába vetett hitét.

Nem ritka az sem, hogy a manipuláló fél egy másik ember véleményének tünteti fel a sajátját (például, „a barátaink szerint is összevissza beszélsz…”), ezzel is megerősítve a bántalmazott félben azt, hogy valami nincs rendben vele. Hiszen már a közös barátok is észrevették…

A gaslighting nemcsak párkapcsolatokban fordulhat elő. Előfordulhat szülő-gyerek kapcsolatban, a munkahelyen, illetve akár családtagok, például testvérek között is. Leginkább akkor alakítható ki ilyenfajta manipuláció, amikor az egyik fél gyengébb, tehát van egyfajta egyensúlytalanság a kapcsolatban.

Hogyan ismerhető fel?

Mivel a manipuláció csak lassan éri el a célját, ezért az érintett fél is csak lassan, fokozatosan kezdi el megkérdőjelezni a saját véleményét, kezd el arra gondolni, hogy valami nincs rendben vele, a realitásérzékével. Először esetleg csak annyit vehet észre, hogy egyre kuszább az élete és kezdi úgy érezni, hogy valami gond van vele.

Vannak olyan jellegzetes mondatok, szófordulatok amelyek gaslightingra utalhatnak. Ha ezek folyamatosan jelen vannak a kommunikációban, ha szinte nap, mint nap elhangzanak akkor érdemes elgondolkodni azon, hogy nem lehet-e, hogy az érzelmi manipuláció ezen formájával állunk szemben.

Például:

  • „Én nem ezt mondtam. Rosszul emlékszel.”
  • „Túl érzékeny vagy. Ez nem is olyan nagy dolog, csak eltúlzod az egészet.”
  • „Nem én vagyok a hibás, hanem te. Miattad van az egész.”
  • „Azt sem tudom miről beszélsz. Csak kitalálod ezt az egészet.”
  • „Már megint túlreagálod a dolgokat.”
  • „Szerintem neked valami komoly problémád lehet, teljesen rosszul látod a dolgokat.”
  • „Csak vicceltem. Neked semmi humorérzéked sincs.”

Ilyen mondatok természetesen akkor is előfordulhatnak két fél kommunikációjában, ha szó sincs gaslightingról, csak éppen rossz napjuk volt. Sőt, időnként mindenkinek a száján kicsúszhat ilyesmi. Manipulációvá akkor válik a dolog, ha az egyik fél szándékosan használja ezeket a kijelentéseket azért, hogy összezavarja, elbizonytalanítsa és ilyen módon befolyásolhatóvá tegye a másikat.

A gaslighting hatása hosszabb távon

Az érzelmi manipulációnak kitett fél egy idő után elkezdheti:

  • megkérdőjelezni a saját döntéseit, emiatt egyre kevésbé mer önállóan döntést hozni,
  • egyre inkább szüksége lesz mások megerősítésére – sokszor még a legegyszerűbb dolgokban is,
  • kezdi azt hinni, hogy valami tényleg nincs rendben vele,
  • visszahúzódik a társas eseményektől, akár még a családtagjaitól is,
  • mentegetőzni kezd a tetteiért és gondolataiért – leginkább pont annak, aki manipulálja őt.

Még hosszabb távon pedig szinte teljesen elveszíti az önbizalmát – egy idő után pedig minden döntést ráhagy a másikra. Akinek pontosan ennek elérése volt a célja.

A gaslightingnak kitett személy depresszióval, szorongással, a reménytelenség érzésével is küzdhet. Mindamellett pedig önmagát vádolja a történtekért. Ha esetleg úgy érzed,  hogy érintett lehetsz, akkor ne feledd: a gaslighting egy érzelmi manipuláció, bántalmazás – és sosem a bántalmazott fél hibája.

Figyelmeztető jelek, ha baj van

Először is le kell szögezni, hogy ez a fajta érzelmi manipuláció súlyos mértéket is ölthet, ezért az esetek többségében a legjobb megoldás a kapcsolat befejezése és a távolságtartás.

Ha azonban ez valamiért nem kivitelezhető (például családtagról van szó), akkor már annak felismerése, hogy gaslighting-gal állunk szemben segíthet abban, hogy ne magunkat hibáztassuk a történtekért.

Nem mindig könnyű felismerni ha érintettek vagyunk, hiszen a manipuláció legtöbbször óvatosan, fokozatosan történik és csak lassan uralkodik el az életünkön. (Egészséges határokról egy kapcsolatban ebben a cikkben olvashatsz.)

Mégis van néhány figyelmeztető jel, amelyet érdemes komolyan venni.  Abban az esetben, ha:

  • folyamatosak és ismétlődnek a fentiekhez hasonló mondatok,
  • az érintett elkezd kételkedni magában,
  • folyamatos feszültséget érez,  ha a másik közelében van,
  • mintha mindig mentegetné a másikat, és megmagyarázza magának, hogy az miért viselkedik úgy, ahogy,
  • egyre rosszabbul érzi magát a bőrében, az önértékelése is egyre gyengébb.

Az érzelmi manipuláció szintjei

Az érzelmi manipuláció szintjeiről szól Preston Ni könyve (How to Successfully Handle Gaslighters and Stop Psychological Bullying), amelyben a következő szinteket említi:

1.Hazugságok

A manipulátor valótlan dolgokat állít, melyek célja, hogy a másik felet elbizonytalanítsa. Így az érintett egy idő után nem tudja eldönteni, hogy a másik mikor mond igazat és mikor nem. Ha pedig meg meri kérdőjelezni a másik egy-egy hazugságát, akkor olyan válaszokat kaphat, mint: „Veled valami nincs rendben. Rosszul emlékszel. Nem vagy normális.”

2. A hazugságok, valótlan állítások ismételgetése

A folyamatos bizonytalanságot csak úgy lehet fenntartani, ha a hazugságok nem egyszer hangzanak el, hanem minden lehetséges alkalommal, amikor ‘bevethetők’…

3. Egyre erőteljesebb hazugságok

Ha egyszer-egyszer rajta is kapja az érintett a manipulátort a hazugságon, akkor az egyrészt nem ismeri el azt, másrészt pedig a teljes felelősséget a másikra hárítja. Mondván, hogy rosszul gondolja-látja a dolgot, esetleg itt jön el az a pillanat, hogy megkérdőjelezi a másik józan ítélőképességét.

4. Folyamatos bizonytalanságban tartás, az áldozat ‘kifárasztása’

Ilyenkor a bántalmazó olyan helyzeteket teremt, amelyek elbizonytalanítják a másikat. Szélsőséges formája ennek az, ami a Gázláng című filmben is látható, enyhébb esetben előfordulhat például, hogy a bántalmazott fél minden egyes mondatát megkérdőjelezi a másik.

5. Teljes függőség kialakítása

Ezen a szinten a bántalmazott fél már olyan mértékben elkezd kételkedni magában, hogy szinte egyetlen döntést sem mer meghozni. Az önértékelése már annyira visszaesett, hogy kezd érzelmileg is függni a másiktól. Éppen ezért ilyenkor a manipulátor már valóban úgy tudja befolyásolni, ahogy szeretné.

6. Csalóka remények a változásra

Időről-időre persze felcsillan némi remény a változásra. A bántalmazó ideig-óráig ‘megjavulni látszik’, azaz kedvesebb, törődőbb a másikkal aki többnyire bízni kezd a változásban. A csalóka remények azonban hamar szertefoszlanak…

7. A másik fél irányítása, uralkodás felette

Ez az a szint, amikor már tényleges pszichológiai problémáról beszélhetünk. Ekkorra a manipuláló fél teljesen átveszi a hatalmat a másik felett, az irányítása alatt tartja. A bántalmazott pedig elveszíti az önbizalmát, feladja önmagát és innentől kezdve a másik azt tesz vele, amit akar. 

Mit lehet tenni?

Ha felismered, hogy gaslighting-gal állsz szemben és ez már egy ideje tart, akkor érdemes segítséget kérni, hiszen egyedül elég nehéz megfelelően kezelni egy ilyen helyzetet.

A következő cikkemben arról fogok írni, hogy mit lehet tenni, ha belekerültél egy ilyen kapcsolatba, hogyan érdemes kommunikálni és milyen különböző típusai lehetnek a gaslightingnak.

Vélemény, hozzászólás?

Az e-mail-címet nem tesszük közzé. A kötelező mezőket * karakterrel jelöltük

Ez az oldal az Akismet szolgáltatást használja a spam csökkentésére. Ismerje meg a hozzászólás adatainak feldolgozását .