Vajon mindenre megoldás a pozitív gondolkodás? Vagy a pszichológiában mostanában egyre többet emlegetett growth mindset típusú gondolkodás az, ami inkább segíthet? Nagyon sok önsegítő könyv, motivációs videó szól arról, hogy gondolkodjunk pozitívan, és ettől majd minden szépen helyére kerül az életünkben.
De vajon tényleg így van-e? Abban valóban van valami, hogy minden éremnek két oldala van és ahelyett, hogy mindig a negatívumokra koncentrálnánk érdemes észrevenni a jót is. Azonban sok esetben nemhogy nem hasznos, de egyenesen káros is lehet, ha 24 órában pozitív gondolkodást várunk el magunktól. Ilyenkor olyan irreális elvárásokat támasztunk önmagunkkal szemben, amelyek szinte teljesíthetetlenek. És máris megelőlegezzük magunknak a csalódást, hiszen ’ha nem tudok boldog lenni, akkor valami biztosan nincs rendben velem….’.
Pedig mindenkinek megvannak a maga küzdelmei, jobb és rosszabb napjai. Még ha alapvetően pozitív gondolkodásúnak tartod is magad, akkor is előfordulhat, hogy elkeseredsz valami miatt vagy szomorú vagy. Nincs ezzel semmi baj.
A legújabb pszichológiai kutatások a mindenáron való pozitív gondolkodás helyett az ún. ’growth mindset’-et, azaz a fejlődési lehetőségek keresését tartják hasznosnak a lelki egészség kialakításában. Nézzük meg ezt egy kicsit részletesebben!
Pozitív gondolkodás – mi a probléma ezzel?
Tegyük fel, hogy olyan helyzetbe kerülsz, amiben nem érzed jól magad. Viszont ha elvárod magadtól, hogy ilyenkor is pozitív maradj, akkor előbb-utóbb elfojtod, és saját magad elől is titkolni fogod a negatív érzéseidet.
Az elfojtás pedig szorongáshoz, stresszhez vezethet, de ahhoz minimum, hogy magadat fogod hibáztatni, amiért nem sikerült pozitívnak maradnod.
A pozitív gondolkodás ’ördögi köre’ a következőképpen néz ki:
1. nem érzed jól magad egy helyzetben, de megpróbálod elnyomni a negatív gondolatokat;
2. magadat hibáztatod amiért úgy érzel, ahogy;
3. ettől még rosszabb lesz, és újabb negatív gondolatok merülnek fel.
Amikor pedig megpróbálod magadat arra kényszeríteni, hogy ennek ellenére mégis próbálj pozitívan gondolkodni, akkor ez általában csak ront a dolgon.
Ezért ahelyett, hogy mindenáron pozitív próbálnál maradni fontos, hogy az érzelmeid teljes skáláját meg tudd élni. Ezzel természetesen nem azt akarom mondani, hogy nincs helye az életünkben a pozitív megerősítéseknek és a hálának. Sőt! Ezek nagyon fontos részei annak, hogy tovább tudjunk lépni. Ugyanilyen fontos az is, hogy amikor szükséges, akkor képesek legyünk átkeretezni a negatív gondolatainkat és más szemszögből rá tudjunk nézni a problémáinkra.
Ahelyett viszont, hogy mindenáron pozitívak próbálnánk maradni léteznek olyan középutak, amelyek sokkal inkább hozzásegítenek az egészséges gondolkodásmód kialakításához.
Pozitív gondolkodásmód versus ’Growth mindset’
A Growth mindset fogalmat Carol Dweck vezette be, Mindset című könyvében. Ebben megkülönböztette azokat, akik kellően rugalmas gondolkodásúak ahhoz, hogy nyitottak legyenek a fejlődésre (growth mindset) azoktól, akik nehezen tudnak változtatni és inkább a jól bejáratott dolgokhoz ragaszkodnak (fixed mindset) .
Az utóbbi gondolkodásmóddal rendelkezők úgy gondolják, hogy a tulajdonságaik legtöbbje a személyiségük része, és egy bizonyos koron túl már nem is igazán tudnak ezen változtatni.
Ha például valakinek nincs túl sok önbizalma és emellett fixed mindset-tel rendelkezik, akkor úgy gondolhatja, hogy ezzel nem is igazán tud mit kezdeni, hiszen ’ő ilyen’.
Ezzel szemben a growth mindset-tel rendelkezők hisznek abban, hogy a dolgok többsége megtanulható és a szokásaink megváltoztathatók. Az előző példánál maradva: lehet, hogy alapvetően nincs túl sok önbizalma valakinek, de ha hisz a fejlődésben akkor abban is hinni tud, hogy bizonyos minták, szokások megváltoztathatók és az önbizalom is olyasvalami, amit fejleszteni lehet.
A legújabb kutatások a neuroplaszticitás témakörében (ami az agyunk változásokhoz való akalmazkodásának képességét jelenti) azt igazolják, hogy a viselkedésünk, önmagunkról alkotott vélekedéseink is mind-mind változtathatók, fejleszthetők.
Growth mindset vs. fixed mindset?
Carol Dweck és kollégái körülbelül 30 évvel ezelőtt elvégeztek egy kísérletet, amelyben azt kutatták, hogyan viselkednek a diákok, ha valamilyen kudarc éri őket. Több ezer diák viselkedését megvizsgálva és az eredményket elemezve vezette be Carol Dweck a fixed mindset, és a growth mindset kifejezéseket.
Mit is jelent ez a különbség?
Akik fixed mindset-tel rendelkeznek, azaz kevésbé nyitottak a változásra és úgy gondolhatják, hogy a tulajdonságaik velük születettek és éppen ezért nem is változtathatók. Például úgy gondolják, hogy valaki vagy születetten okos és intelligens vagy nem az, és ez nem is változtatható.
Így ha mondjuk egy fixed mindset-tel rendelkező ember okosnak gondolja magát, akkor mindent meg is tesz, hogy olyan helyzetekbe kerüljön, ahol ez nem kérdőjeleződik meg. Éppen ezért nem is igazán mer kilépni a komfortzónájából mert fél a kudarctól és attól, hogy kiderül önmaga és mások számára is, hogy mégsem olyan okos, mint amilyennek gondolta magát. A kudarcra éppen ezért veszteségként tekint, nem pedig fejlődési lehetőségnek látja, amiből tanulni is lehet.
Ezzel szemben aki growth mindset-tel rendelkezik az hisz abban, hogy a tulajdonságaink nem ’eleve elrendeltek’ hanem fejleszthetők. Bátran belemegy a kihívásokba, képes elfogadni ha valami nem sikerül és tanulni is tud a kudarcaiból.
A legfontosabb különbség talán az, hogy a fix mindset -tel rendelkezők nem látják az összefüggést a sikereik és a megtett erőfeszítésik között. Úgy gondolják, hogy a siker azoknak a képességeinknek köszönhető, amelyek eleve adottak.
Growth mindset esetén azonban pontosan látják azt, hogy mi az az erőfeszítés, energia, beletett munka ami a sikerhez vezetett. Éppen ezért a kudarcot is sokkal könnyebb elfogadni, hiszen a lehetőség megvan, hogy legközelebb máshogy megpróbálva sikerülhessen.
Aki growth mindset-tel rendelkezik (vagy elsajátította, hiszen tanulható ez is😊), az:
- a kudarcokat lehetőségeknek látja, amiből tanulni lehet;
- tisztában van azzal, hogy ha elegendő energiát fektet valamibe, akkor abból biztosan ki lehet hozni valamit;
- készen áll a folyamatos megújulásra, fejlődésre is;
- nyitott új nézőpontból közelíteni a problémákat, elfogadni számára addig ismeretlen álláspontokat is;
- hisz abban, hogy képesek vagyunk változni;
- nem várja el magától, hogy azonnal sikerüljön a változás;
- türelemmel és nyitottsággal áll saját magához és másokhoz is.