Amikor kint, a világban minden bizonytalan akkor különösen szeretnénk legalább a saját életünk dolgait az ellenőrzésünk alatt tudni. Főleg igaz lehet ez akkor, ha egyébként is jellemző ránk a hárítás és hajlamosak vagyunk kontrolláló-üzemmódban működni…

A túlkontrollálás az életünk minden területére jellemző lehet: a munkától a magánéleten át a szabadidő eltöltéséig. Sőt, sokszor nemcsak a saját, hanem a velünk együtt élők életét is megpróbálhatjuk befolyásolni. A végeredmény pedig? Kimerültség, stressz és sokszor csalódottság, hiszen időről-időre szembesülünk azzal, hogy képtelenség mindent az ellenőrzésünk alatt tartani.

Ha rád is jellemző a mikromenedzselés, a maximalizmus és az, hogy mindent előre és pontosan eltervezel, akkor nézd meg, hogy milyen árulkodó jelei lehetnek a túlzott kontroll iránti igénynek.

Folyton rágódsz az apróságokon is

Látszólag jelentéktelen dolgokon is aggódsz? Esetleg nagyon nehezen tudsz dönteni olyan dolgokban, mint:

  • melyik pár cipőt vedd meg;
  • hogyan és mit csomagolj egy kirándulásra;
  • mit vigyél egy barátod szülinapi bulijára;
  • továbbá hasonló, mindennapi apróságnak tűnő kérdésekben.

Sokszor azért rágódunk az apró dolgokon, mert az elvonja a figyelmünket az életünkben előforduló nagyobb, megoldatlan kérdésekről. Ezek általában olyan régóta halogatott problémák, amelyekkel nem esne jól szembesülni – a kis dolgokon való aggodalmaskodás pedig átmenetileg eltereli erről a figyelmet.

Ha azon kapjuk magunkat, hogy a fentiek jellemzőek ránk, akkor érdemes feltenni magunknak a kérdést: Mi valójában a problémám? Mi az, amivel régóta nem merek/tudok/akarok szembenézni?

Írd ki magadból

A kis dolgokon való felesleges aggodalmaskodás – amellett, hogy elszívja az energiánkat és a valódi problémát nem oldja meg – egy idő után frusztrálóvá válhat..

Hiszen tisztában vagyunk azzal, hogy amin aggódunk az ‘igazán nem nagy dolog’ – mégsem tudunk túllépni rajta.

Mit tehetünk?

Mindig van egy nagyobb probléma, amit sokszor magunknak sem szívesen ismerünk be – ezért a cél ennek felderítése. Ebben segíthet, ha kiírod magadból a gondolataidat. Nagyszerű technika erre az írásterápia – amelyről bővebben ebben a cikkben olvashatsz. 

Nehezen hozol döntést – és túl sok ember véleményét kikéred előtte

Majdnem az összes ismerősöd véleményét kikéred, mielőtt döntést hoznál? És aggódsz amiatt, ha valaki esetleg nem helyesli a döntésedet? Sőt, képes vagy emiatt akár máshogy is dönteni – úgy, hogy lehetőleg mindenkinek megfeleljen?

És ez nemcsak az életed nagyobb kérdéseiben, hanem az egészen apró dolgokban is jellemző lehet rád.  Ha túl sok ember véleményét kikérjük egy-egy döntésünk meghozatalakor, az mindig belső bizonytalanságra utal. Azzal, hogy a családtagjainktól elkezdve a barátainkon át a munkatársaink véleményét is kikérjük, a bizonytalanságunkat és a  döntés (vélt) súlyát próbáljuk meg csökkenteni.

Lehet, hogy a szíved mélyén tudod, hogy mit akarsz, mégis attól érzed magad biztonságban, ha lehetőleg minél több megerősítést kapsz. Persze ez nem azt jelenti, hogy sok esetben nem hasznos, ha figyelembe vesszük mások véleményét. Hiszen ha hangosan kimondod, elmondod a dolgot, azzal magad előtt is megerősíted azt.  Ha viszont szinte egyetlen döntésedet sem mered meghozni anélkül, hogy ne kérnéd ki a közeli és távolabbi ismerőseid véleményét, akkor ez árulkodó jele lehet annak, hogy mindent megpróbálsz az ellenőrzésed alatt tartani.

Hogyan hozz könnyebben döntéseket?

Ha rendszeresen előfordul veled, hogy olyan döntést szeretnél hozni, ami mindenkinek megfelel és akár meg is változtatod a terveidet, ha valakinek nem tetszik, akkor érdemes elolvasnod a megfelelési kényszerről szóló cikkemet.

Ha pedig azt érzed, hogy szinte elveszel a túl sok lehetőség között, akkor erről bővebben itt olvashatsz: Túl sok a lehetőség, nem tudok választani 

Gyakran ’hárítasz’, szőnyeg alá söpröd a dolgokat

Elsőre ellentmondásosnak tűnhet, mert pont az ellenkezőjét teszed ilyenkor, mint amit kontrolláló viselkedésnek gondolunk.

Ha rendszeresen halasztgatod a döntéseket, vagy azt mondod magadnak, hogy téged ez nem érdekel, akkor ezzel csak elhárítod azt, hogy szembesülj a problémával.

Különbség van aközött, hogy valamivel nem akarsz/mersz foglalkozni mert például túl fájdalmas lenne szembenézni a mögöttes problémával vagy elengeded mert úgy látod, hogy nem tudsz most előrelépni benne.

Valójában viszont az elkerülés az egyik leginkább jellemző magatartás akkor, ha túlzottan kontrollálni próbálod az életedet. Hiszen ez egy módja annak, hogy csökkentsük a kudarctól, a mások véleményétől való félelmünket és a lehetséges csalódást.

Gondolj bele….

  • Ha soha nem kérsz semmit, akkor nem is utasíthatnak el;
  • Ha nem kezdesz el ismerkedni, akkor csalódás sem ér;
  • Ha soha nem kezded el a saját vállalkozást (bár szívesen tennéd), akkor nem is vallhatsz kudarcot.

 

A feladás és elengedés közötti különbségről ebben a cikkben olvashatsz.

Hogyan lehet abbahagyni az elkerülést és elkezdeni a cselekvést

Akármennyire is átgondolod a helyzetet, a várható kimeneteleket, a lehetséges buktatókat, mindenre akkor sem tudsz felkészülni. Éppen ezért a félelmeid ellenére is érdemes legalább apró lépéseket megtenni (erről bővebben ebben a cikkben olvashatsz), hiszen így:

– legalább kilépsz a komfortzónádból;

– már az első lépésből tanulhatsz valamit, és ez közelebb visz a célodhoz;

– az a tény pedig, hogy megtetted az első lépést bátrabbá és magabiztosabbá fog tenni.

Mit tehetsz, ha te is túlkontrollálod az életedet?

Az első lépés az, hogy tudatosítod magadban, hogy a kontroll iránti igényed valójában abból fakad, hogy nem mersz szembenézni a bonyolult, sokszor ellentmondásos érzelmeiddel.

Nagyon fontos, hogy együttérző legyél magaddal.  Ha nem is sikerül azonnal változtatni, a lényeg az, hogy elindultál az úton és nyitott vagy arra, hogy fejlődj.

Az emberi természet olyan, hogy szeretünk terveket készíteni és előfordulhat, hogy görcsösen ragaszkodunk ahhoz, amit elképzeltünk. Sokszor hiába nyilvánvaló, hogy nem működik valami, akkor sem merjük máshogy csinálni – hiszen a régit már megszoktuk.

Ezért ahhoz, hogy el tudj engedni a kontroll iránti igényedből valamennyit, egy kicsit hagynod kell, hogy a dolgok a saját menetük szerint alakuljanak. Természetesen a változás nem egyik napról a másikra fog bekövetkezni, de ha a kis dolgokban tudatosan elkezdesz a túlkontrollálás helyett ’sodródni az árral’, akkor ennek hatását az életed minden területén érezni fogod majd.

2 hozzászólás on A hárítás és túlkontrollálás 3 jele

  1. Üdv!

    Olyan problémába ütköztem, hogy bár megigényeltem az önbizalomfejlesztő mini e-book-ot, sajnos egész nap nem érkezett meg az e-mail címemre a letöltési link.

    Esetleg utána tudnának nézni kérem, hogy hol lehet a hiba?

    Válaszukat előre is köszönöm szépen!

Vélemény, hozzászólás?

Az e-mail címet nem tesszük közzé. A kötelező mezőket * karakterrel jelöltük

Ez az oldal az Akismet szolgáltatást használja a spam csökkentésére. Ismerje meg a hozzászólás adatainak feldolgozását .