Talán te is pontosan tudod, hogy mi a problémád – például önbizalomhiány – és szeretnél változtatni is rajta. 

Elolvastál egy tucat könyvet a témában, motivációs videókat néztél és még hosszan lehetne sorolni, hogy mi mindent próbáltál. Mégsem igazán működött egyik sem.

De miért ilyen nehéz változtatni?

Egyrészt azért mert valljuk be, hogy – kevés kivételtől eltekintve – a jól ismert, bejáratott dolgok jelentenek biztonságot. 

A legegyszerűbb magyarázat az, hogy minden változás stresszel jár – még akkor is, ha végül pozitív lesz a kimenetele. Az agyunk úgy működik, hogy van egy előzetes elképzelésünk arról, hogy egy bizonyos helyzetben mit várhatunk – és minél korábban sajátítottuk el ezt a vélekedést (például gyerekkorunkban) annál nehezebb megváltoztatni. 

Ez a dolog az ‘idegrendszer plaszticitásának’ (változásra való képességének) nevezett jelenséggel függ össze, mely szerint ahogy egyre idősebbek leszünk úgy válik egyre kevésbé rugalmassá a gondolkodásunk. Tudományosabban fogalmazva a serdülőkor lezajlásával az idegrendszer elér egyfajta stabilitást (tehát veszít a plaszticitásából) és innentől kezdve egyre nehezebb megváltoztatni az addig berögzött viselkedési- és gondolkodási mintákat. Ami azt is jelenti, hogy a kor előrehaladtával egyre kevésbé rugalmas, egyre merevebb a gondolkodásunk. Ezért fordulhat elő például, hogy valamit évtizedekig igaznak hiszünk anélkül, hogy valaha is komolyan belegondoltunk volna.

Mert amit igaznak hiszünk…

Annak megfelelően fogunk viselkedni. Ha például tizenéves korunkban az a meggyőződés alakul ki bennünk, hogy ‘nem érünk semmit’ vagy hogy a ‘világ egy veszélyes hely’ akkor ezt később nagyon nehéz megváltoztatni. Mert ezek után az agyunk minden olyan helyzetet, amely nem illik bele az addig kialakított világképünkbe stresszforrásként fog értelmezni és ‘kézzel-lábbal’ tiltakozik majd ellene:)  Ez azt is jelenti, hogy ösztönösen azokat a helyzeteket értékeli biztonságosnak az agyunk, amelyek megfelenek az eredeti meggyőződésünknek. Szóval aki tinédzserkorában hajlamos volt azt gondolni hogy ő úgysem ér semmit azzal később előfordulhat, hogy benne marad olyan kapcsolatban, amely ezt a meggyőződését erősíti. Például ahol a másik fél csak tovább rombolja az önbizalmát. Hangozzon bármilyen ellentmondásosan, de ebben az esetben az agyunk a rosszat értékeli biztonságosnak – hiszen ez ‘kódolódott belé’ gyerekkorban.

A változás ennek ellenére nem reménytelen, hiszen az újabb kutatások (angolul: itt) során az derült ki, hogy az agy még időskorban is képes megőrizni a plaszticitását, azaz azt a képességét, hogy új dolgokat tanuljon meg és alkalmazkodjon a változásokhoz. Ehhez persze szükséges az is, hogy folyamatosan karban legyen tartva új kihívások és tanulnivalók formájában. Ami alatt nem feltétlenül a könyvekből történő tanulást kell érteni hanem akár azt is, hogy megpróbálunk máshogy gondolkodni, időnként felülvizsgálni a korábban igaznak hitt nézeteinket. 

Az alábbiakban néhány gondolatot olvashatsz azzal kapcsolatban, hogy miért nem reménytelen a változás és mit tehetsz azért, hogy tartós is maradjon:)

Az agyunk csak lassan alkalmazkodik a változásokhoz

1. Az agyunk csak lassan alkalmazkodik a változásokhoz

Ezért légy türelmes 🙂

Hiszen ha egy gondolatban vagy meggyőződésben évekig, esetleg évtizedekig hittél, akkor kész csoda lenne ha azonnal meg tudnád változtatni.

Például kamaszkorod óta kevés az önbizalmad és azt gondolod, hogy ‘áá, nekem úgysincs szerencsém, úgysem sikerül amibe belekezdek’ – de most eldöntötted, hogy változtatsz ezen. Nyitott vagy arra, hogy máshogy gondolkodj a sikerről, a szerencséről és leginkább önmagadról. Elkezdesz tudatosan változtatni az életeden. Eltelik néhány hét, de az eredmények nem akarnak jönni. Türelmetlenné válsz: de hiszen mindent megtettem, ez az egész csak egy humbug, ‘áá, nekem úgysincs szerencsém, úgysem sikerül amibe belekezdek’ – ezzel a kör bezárul és visszatér minden a régi kerékvágásba.

Pedig valószínűleg semmi más nem történt csak az, hogy túl korán adtad fel. Ha belegondolsz, hogy évtizedekig gondolkodtál valamiről egy bizonyos módon és most elvárod magadtól, hogy az hetek alatt megváltozzon – ugye milyen furcsán hangzik? 

Szóval adj időt magadnak a változásra is, ne siess, ne kapkodj és főleg ne várj azonnali eredményt. Ha szép lassan, türelmesen haladsz akkor a siker sem fog elmaradni.

2. Azért közben ne felejtsd el élvezni az életet:)

Vagyis a nagy változtatás ne legyen görcsös, szabad közben jól is érezni magad:)  Szánj időt olyasmire ami érdekel, amit szívesen csinálsz. Legyen énidőd, azaz legalább egy plusz fél óra, óra, amikor csak magaddal törődsz. 

Lehet ez egészen egyszerű dolog is, például beülsz egy kád forró vízbe és olvasol egy jó könyvet😊

A lényeg az, hogy ajándékozd meg magad egy kis extra idővel😊

A Self-care rutinkiépítő minitanfolyamom egyszerűen megvalósítható ötleteket, tippeket tartalmaz.

Lépésről-lépésre megtanuhatod, hogyan tegyél minden nap egy kicsit magadért.

Töltsd le, próbáld ki!

Self-care rutinkiépítő minitanfolyam

3. Idézd fel a miértedet

Azaz időnként emlékeztesd magad arra, hogy miért is szeretnél változtatni. Ez főleg nehéz időkben jöhet jól:)  Mert amikor belekezdünk valami újba és a kezdeti lelkesedés után jönnek a nehézségek, akkor sokszor elfelejtjük a miértünket…

Szóval a kezdeti nehézségek felmerülésekor érdemes felidézni, hogy mit remélsz ettől az egésztől. Vagy azt, hogy mit hozhat a változás az életedbe. Érdemes minél részletesebben elképzelni, hogy milyen lenne ha megvalósulna amit szeretnél. Képzeld el, hogy az életed mely területeire hatna. Miben lennél más? Hogyan élnél akkor? Milyennek szeretnéd látni magadat az új helyzetben? 

Nagyon sokat segíthet az első időkben.

4.A változás néha fájdalmas

De ez nem baj. Az agyunk úgy működik, hogy amikor valami újdonság történik velünk akkor attól – mivel ismeretlen – megijedünk vagy fájdalmasnak, érzelmileg megterhelően értékeljük. Sőt, nem is kell, hogy ‘történjen valami’ – elég, ha valamiről teljesen máshogy kezdünk gondolkodni, mint korábban. Ez teljesen normális és nem szabad, hogy ez tartson vissza a változtatástól. A baj inkább az ha nem fogadjuk el, hogy a változástól való félelem az élet része és elkerülhetetlen. Egy kis odafigyeléssel ez a kezdeti félelem még a hasznunkra is válhat, hiszen megóv a kapkodástól (jobb esetben:). 

Ezért ha elhatároztad, hogy változtatsz akkor csak türelmesen:) Adj magadnak egy kis időt és meglátod, a dolgok szép lassan a helyükre fognak kerülni.

Vélemény, hozzászólás?

Az email címet nem tesszük közzé. A kötelező mezőket * karakterrel jelöltük

Ez a weboldal az Akismet szolgáltatását használja a spam kiszűrésére. Tudjunk meg többet arról, hogyan dolgozzák fel a hozzászólásunk adatait..