• Nyitólap
  • Rólam
  • Szolgáltatásaim
    • Online tanácsadás
    • In English
    • Mivel fordulhatsz hozzám?
      • Önbizalomhiány, szorongás
      • Légy egy jobb önmagad..
      • Munka és karrier, kapunyitási pánik
        • Pszichológiai asszisztens állások
      • Stresszkezelés
  • Online tanfolyam
  • Olvasnivalók
    • Pszichológia és önismeret
    • Bejegyzések témák szerint
      • Önbizalomhiány
      • Lelki wellness
      • Self-care, öngondoskodás
      • Kiégés, burnout, munkával kapcsolatos problémák
      • Karriertippek
      • Médiamegjelenések, könyvajánlók
    • Ajándékok
  • Árak, csomagok
  • Kapcsolat
Pszichológia és önismeret
Pszichológia és önismeret

Online pszichológiai tanácsadás

Adatvédelem

ADATVÉDELEM

 A honlapon bemutatott tartalom a pszichologus.mrazkata.com tulajdonát képezi.

Az Általános Szerződési Feltételek itt olvashatók: https://pszichologus.mrazkata.com/wp-content/uploads/2018/05/Általános-Szerződési-Feltételek_pszichologus.mrazkata.com_.pdf

Az Adatvédelmi és Adatkezelési Szabályzat pedig itt: https://pszichologus.mrazkata.com/wp-content/uploads/2018/05/Adatvédelmi-és-adatkezelési-szabályzat_pszichologus.mrazkata.com_.pdf

Szia, örülök, hogy itt vagy!

Mráz Katalin pszichológus

Mráz Katalin pszichológus vagyok és ezen az oldalon pszichológiával, önismerettel, önfejlesztéssel kapcsolatos bejegyzéseket találsz.

Nézz körül, biztosan találsz majd olyat, ami érdekelhet:)

Jó olvasgatást!

Töltsd le az ajándékomat!

Ha szeretnél egy mini önismereti utazáson részt venni és felülírnád a régi, rosszul működő beidegződéseidet, akkor töltsd le az Önbizalomfejlesztő mini e-bookot!

Legutóbbi bejegyzések

  • Belső kritikus hangunk, a bennünk élő negatív szűrő
  • Nem szabadna így éreznem – a self-gaslighting jelensége
  • Érzelemszabályozás – avagy a rossz érzések létjogosultsága
  • Hogyan tartsunk ki a céljaink mellett? – Februári töltődés
  • Január, a “végtelen hétfő”

Kategóriák

  • Karriertippek
  • Kiégés, burnout, munkával kapcsolatos problémák
  • Lelki wellness
  • Médiamegjelenések, könyvajánlók
  • Önbizalomhiány
  • Pszichológia
  • Self-care, öngondoskodás

Itt pedig kulcsszavak alapján tudsz keresgélni a cikkek között:)

Meta

  • Bejelentkezés
  • Bejegyzések hírcsatorna
  • Hozzászólások hírcsatorna
  • WordPress Magyarország
  • Facebook
  • Pinterest
  • Instagram
  • Linkedin
  • Email

Itt pedig elolvashatod az adatkezelési tájékoztatót is:

Adatvédelem és adatkezelés

ÁSZF

Pszichológiai asszisztens állások

  • 1052, Budapest, Aranykéz utca 6. (7. em. 91)
  • pszichologus.mraz.katalin@gmail.com
  • 06 20 377 8433
 
© Copyright Pszichológia és önismeret 2022. Theme by Bluchic Adatvédelem

mrazkata

mrazkata
Amikor arról hallunk, hogy valaki depressziós, a Amikor arról hallunk, hogy valaki depressziós, akkor legtöbbször egy egész nap ágyban maradó, szomorú, levert, a feladatait, mindennapi tevékenységeit elvégezni nem képes ember jut eszünkbe... A depresszió azonban nagyon sok esetben nem ennyire látványos és nyilvánvaló – éppen ezért észrevenni sem könnyű. Létezik egy kevésbé ismert, atipikus formája, amelyet ’mosolygó depressziónak’ szoktak nevezni, és akár évekig is észrevétlen maradhat. Az ebben szenvedőkön a külvilág számára nem észrevehetők a depresszió jelei – hiszen képesek elvégezni a feladataikat és látszólag teljesen normálisan élik az életüket. A tüneteik azonban depresszióra utalnak - csak éppen kifelé megtévesztően összeszedettnek, vidámnak tűnnek. Ilyen tünetek lehetnek például: - alacsony önértékelés, - koncentrációs nehézségek, döntésképtelenség, - reménytelenség, értéktelenség érzése, - az étvágy megváltozása, - álmatlanság vagy aluszékonyság. Akár éveken át is lehet valaki ebben az állapotban, ami azért veszélyes, mert a kutatások azt mutatják, hogy kezelés nélkül az ebben szenvedő betegek tünetei egyre súlyosabbá válhatnak. Éppen ezért figyeljünk oda a hozzánk közel állókra! Hiába tűnik valaki látszólag vidámnak és egyben lévőnek, a mosolygó álarc komoly problémákat rejthet. Ha magadon, vagy máson ilyen tüneteket tapasztalsz, akkor figyelj oda azokra de ne diagnosztizáld magadat (és másokat sem) – a diagnózis felállításához fordulj szakemberhez. #pszichológia #depresszió #önismeret
Vajon meddig tudjuk elnyomni a rossz érzéseinket Vajon meddig tudjuk elnyomni a rossz érzéseinket egy-egy élethelyzetben vagy időszakban, amikor nehezen ismerjük be magunknak, hogy valami nincs rendben? Meddig gondoljuk azt, hogy ’jó lesz ez így, nincs semmi baj, majd megszokom’? Ha sokáig így teszünk, akkor az elnyomott érzések és a stressz előbb-utóbb testi-lelki tünetek formájában fognak jelentkezni. Csakhogy bármit jelez a testünk és bármennyire erősen is kiabálja, hogy valami nincs rendben, mindannyian mesterei vagyunk annak, hogy akár a végtelenségig is győzködjük magunkat arról, hogy miért is ’KELL’ bent maradnunk egy rosszabb helyzetben. Egészen addig, amíg nem történik valami, ami kibillent belőle. Lehet, hogy egészen addig nem vagyunk őszinték magunkhoz, amíg a tüneteink komollyá nem válnak. Vagy addig, amíg nem ér minket egy olyan erőteljesebb hatás, aminek következtében elgondolkodunk a jelenlegi helyzetünkön. Amihez hozzátartozik az is, hogy beismerjük magunknak, ha egy helyzetben nem érezzük jól magunkat, és fel merjük vállalni a kellemetlen érzéseinket is. Először talán úgy tűnhet, hogy lehetetlen változtatni. Lehetetlen, mert bele vagyunk ragadva egy bizonyos helyzetbe, mert nagyon sok mindent kellene átrendezni-szervezni az életünkben. Ha te is hasonlóan érzel, akkor hidd el: sokkal több dolog múlik rajtad, mint amennyit most elhiszel! Ha szépen lassan, lépésről-lépésre elkezdesz változtatni, akkor megtapasztalhatod, hogy milyen belső erőforrásaid, tartalékaid vannak. #pszichológia #stressz #mentalburnout #önismeret
A kognitív torzítások olyan gondolkodási vagy A kognitív torzítások olyan gondolkodási vagy logikai hibák, amelyek befolyásolják azt, ahogyan saját magunkat és a helyzeteket látjuk és értelmezzük. Ahogy a nevükben is szerepel, ezek téves meggyőződéseken vagy valószínűtlen vágyakon alapulnak, és sokszor az önigazoláshoz is kapcsolódnak. A kognitív torzítások a gondolkodásunkat merevvé, beszűkültté tehetik és felelősek lehetnek például azért, ha saját magunkról negatívan vélekedünk vagy képtelennek érezzük magunkat arra, hogy változtassunk. Nagyon sok kognitív torzítás létezik – a posztban most csak néhányat emeltem ki. Ha kíváncsiak vagytok a többire is és szívesen olvasnátok róluk, akkor írjátok meg kommentben! #pszichológia #önismeret #kognitivtorzitasoklistaja
A burnout az egyik legkimerítőbb érzés, mintha A burnout az egyik legkimerítőbb érzés, mintha minden energiánk kelhagyott volna bennünket – egész egyszerűen lemerül az akkumulátorunk. Egyben trükkös dolog is, hiszen úgy (is) kezdődhet, hogy pörgünk, intézzük a dolgainkat, megpróbálunk mindennel lépést tartani – sokszor nem kevés sikerrel. Aztán valahogy útközben elkezdünk leereszteni – de a folyamat sokszor olyan lassú, hogy nem is vesszük észre a figyelmeztető jeleket. Bár a ’végső stádium’, azaz a kiégés állapota nagyjából hasonló mindenkinél, mégis vannak altípusok – amelyek több olyan dologban is különböznek egymástól, amelyekkel nem árt tisztában lenni. Hiszen a legfontosabb itt is a megelőzés, ezt pedig úgy tehetjük meg ha odafigyelünk magunkra és időről időre végiggondoljuk, hogy vagyunk, mi az, ami működik és mi nem. Ez a poszt elsősorban a munka kapcsán szól a burnoutról de érdemes tudni és észben tartani, hogy az élet más területein és más szerepekben is ki lehet égni. Ezért a ’hogy vagyok most’ kérdését érdemes kiterjeszteni a munkán túlra, az élet többi területére is. Hiszen a kiégés tulajdonképpen egy jelzés: a tested jelez, megpróbál megvédeni téged. A kiégéssel azt jelzi, hogy az erőforrásaid végesek és nem elegendőek ahhoz, hogy továbbra is úgy folytasd a dolgokat, ahogy eddig tetted. #pszichológia #önismeret #kiégés
A stresszre adott fight or flight (küzdj, vagy me A stresszre adott fight or flight (küzdj, vagy menekülj) típusú reakciókat a legtöbben ismerik. Az első jelenti a küzdést a második pedig azt, hogy elmenekülünk az adott helyzetből. De vajon hányan tudják, hogy létezik további két, kevésbé ismert válaszreakció is? A freeze, azaz lefagyás egyfajta tehetetlenség érzés. Azt jelenti, hogy az adott helyzetben képtelenek vagyunk bármit is tenni, szó szerint ledermedünk és döntésképtelenné válunk a stressz hatására. Ami ráadásul nem feltétlenül kell, hogy negatív esemény legyen – történhet olyan pozitív esemény is az életünkben, amely stresszt jelent számunkra és mivel nem tudunk mit kezdeni a helyzettel, ’lefagyunk’. Ilyen lehet például az, ha sok csalódás után végre egy olyan kapcsolatban ’találjuk magunkat’, ahol megbecsülnek, szeretnek – de eleinte szinte megbénít a helyzet, mert az ezzel járó pozitív stresszt sem tudjuk kezelni. A fawn pedig alárendelődést jelent, azaz azt, hogy a stresszre adott reakció az, hogy félretéve a saját igényeinket mindenáron megpróbálunk a másik kedvére tenni, elkerülve ezzel egy lehetséges konfliktust. Ez is sokaknak ismerős helyzet lehet, amely passzív megküzdésnek számít, hiszen ilyenkor is sodródunk a helyzettel. A másik ember igényeinek a sajátunké elé helyezése némiképp csökkenti a stresszt, és ezzel elkerülhetünk egy lehetséges konfliktust - ami számunkra érzelmileg sokkal megterhelőbb lenne. #stressz #pszichológia #fightorflight #önismeret
A szorongást kívülről nem mindig lehet észrev A szorongást kívülről nem mindig lehet észrevenni... Sőt, néha nem el sem tudnánk képzelni valakiről, hogy a viselkedésével valójában a szorongását próbálja leplezni. Lehet, hogy valaki távolságtartónak tűnik és olyan, mintha minden erőfeszítésünk ellenére sem sikerülne vele kapcsolatot teremteni. Vagy éppen alig szólal meg és egyszavas válaszokat ad, ha kérdezzük – mintha nem is érdekelné a dolog. Pedig lehet, hogy jobban megismerve rájövünk, hogy szorong és azért nem nagyon szólal meg mert fél, nehogy valami oda nem illő dolgot, vagy (szerinte) butaságot mondjon. A szorongás néha álarcot visel – sok viselkedés, ami érthetetlennek vagy kellemetlennek tűnik szorongást leplezhet, és az illető részéről a megküzdés egyik formája lehet. Érdemes néha az álarc mögé nézni és ha valaki nem úgy viselkedik, amit abban a helyzetben várnánk tőle akkor tegyük fel magunknak a kérdést, hogy nem lehet-e, hogy a szorongását próbálja a viselkedésével leplezni? A ’hétköznapi szorongás’ azonban néha olyan mértéket ölthet, amellyel egyedül nehéz megküzdeni. Ha a mindennapi tevékenységekben, társas kapcsolatokban is akadályoz, akkor érdemes szakember segítségét kérni. #szorongás #pszichológia #önismeret
#csakmertszép #eső #csakmertszép #eső
A felnőttkori kötődési stílusunkat nagymértékben meghatározza az, ahogyan kisgyermekkorunkban az édesanyánk vagy az elsődleges gondozónk az igényeinkre reagált – azaz amilyen kötődési mintát kialakított velünk. Ezek olyan nonverbális jelek, amelyekből azt érezhetjük, hogy szeretve vagyunk és ezek az érzések nagyon meghatározók lesznek a későbbi kapcsolatainkban is. A korai kötődéseinken keresztül tapasztaljuk meg, hogy a világ mennyire biztonságos és kialakítunk magunkban egy modellt arra vonatkozóan, hogy mennyire bízhatunk meg a többi emberben. Ha gyerekként biztonságosan kötődtünk, akkor később stabil és jó énképünk alakul ki. A korai tapasztalatok pedig jó előrejelzői annak, hogy később a párkapcsolatainkban mennyire tudunk és merünk majd kötődni, illetve mennyire érezzük magunkat biztonságban. Ahogy az ábrán is látható, a négyféle kötődési stílusból csak egy olyan, – a biztonságos – amelyik egyértelműen pozitív, és egy kiegyensúlyozott, jól működő kapcsolatot vetít elő. Az összes többi esetben már vegyesebb az összkép. Ez azonban nem azt jelenti, hogy ezek a kötődési stílusok kőbe lennének vésve és ne lehetne azokon változtatni, felülírni a mintákat. Ezért ha észreveszed magadon, hogy például nagyon nehezen bízol meg a másikban, akkor ez egy jel lehet arra vonatkozóan, hogy érdemes ezen dolgoznod. Természetesen egy kapcsolatban érdemes mindkét félt és mindkét kötődési mintát megvizsgálni, ha változást vagy megoldást keresünk. A kötődési sebek gyógyíthatók, a rossz minták tudatosíthatók és – sokszor hosszú idő alatt, kemény munkával – felülírhatók. Ahogy kapcsolatokban sérülünk, úgy kapcsolatokban tudunk gyógyulni is – a rossz mintáinkat egy-egy szeretetteli kapcsolódás, érzelmi biztonságot adó kapcsolat felül tudja írni. Érdemes azonban tisztában lenni azzal is, hogy a kutatások szerint – bár felülírhatók, korrigálhatók a mintáink – nagymértékű stressz esetén, vagy krízishelyzetben mégis nagy a valószínűsége annak, hogy újra a gyerekkori kötődési mintáinknak megfelelően fogunk viselkedni. #kötődésistílus #pszichológia #párkapcsolat #önismeret
Az érzelmeinket hajlamosak vagyunk két pólus me Az érzelmeinket hajlamosak vagyunk két pólus mentén pozitívnak vagy negatívnak értékelni. A negatívnak nevezett érzéseket általában nem szeretjük mert kellemetlenek, nem komfortosak. Érdemes újragondolni ezt a kategorizálást, hiszen a negatív érzelmek sokszor fontos belső igényt közvetítenek. Bár sokkal jobban esne csak a jó érzéseket megtapasztalni, a negatív érzéseknek is helye van az életünkben. Felhívhatják a figyelmünket valamire, ami hiányzik az életünkből és ha odafigyelünk rájuk, akkor irányt is mutathatnak. Nem érdemes tagadni vagy megpróbálni elnyomni őket. Ehelyett inkább egészséges érzelemfeldolgozásra kell törekedni és odafigyelni az üzenetükre. Hiszen tulajdonképpen minden érzelmünk egyfajta útmutatás és ha megtanulunk velük bánni, akkor mindegyikből építkezhetünk. Az alábbi cikkben konkrét tippeket is adok érzelemszabályozásra vonatkozóan: https://pszichologus.mrazkata.com/erzelemszabalyozas-negativ-erzelmek/ #érzelmek #pszichológia #önismeret
Továbbiak betöltése... Kövess az Instagramon!
Mráz Katalin egyéni vállalkozó. Minden jog fenntartva!