A külföldön tanulással (vagy munkával) töltött félévről, évről mindenki azt gondolja, hogy biztosan életed egyik legszebb időszaka lesz. Szerencsés esetben ez tényleg így is van, de előfordulhatnak azért ennél kevésbé jól hangzó forgatókönyvek – a depresszió és szomorúság gyakran végigkísérhetik a külföldön töltött időszakot.

Sára az MA képzést elvégezni költözött ki Berlinbe, és előtte egész nyáron nagyon izgatottam várta az utazást. Nemcsak ő, hanem a barátai, a családja is vele együtt örültek és mindannyian meg voltak győződve arról, hogy élete egyik legjobb éve következik. Alig várta, hogy megismerje az új évfolyamtársait, elképzelte, ahogy majd együtt fedezik fel a várost és a környéket, együtt járnak bulizni, egyszóval élik az igazi, gondtalan diákéletet.

A megérkezést követő első örömöt azonban hamarosan csalódottság váltotta fel. Kiderült, hogy a barátkozás sokkal nehezebb, mint gondolta, nehezen lehet felületes haverságokon kívül bármilyen más kapcsolatot kialakítani, a tanulás sem könnyű és úgy tűnik, dolgoznia is kell mellette. Egyszóval a kezdeti lelkesedés elég gyorsan átcsapott az ellenkezőjébe, és egy idő után mintha már csak a nehézségeket vette volna észre a kinti életben.

Depresszió és szomorúság

A kiutazást követő hetek azzal teltek, hogy megpróbált kialakítani magának egy új életet, próbált beilleszkedni új társaságokba, megfelelni egy ismeretlen közegben. 

Közben viszont valahogy egyre lehangoltabbnak, rosszkedvűbbnek érezte magát bár ezt titkolni próbálta mind a családja, mind az itthoni barátai előtt. Hetekig-hónapokig tartott ez az állapot, és mindezt különösen nehézzé tette, hogy nem volt kivel megbeszélnie a problémáit. Egyre gyakrabban érezte úgy, hogy depresszió és szomorúság árnyékolja be a mindennapjait. 

Amikor viszont már hetek óta semmihez nem volt kedve és legszívesebben azonnal hazautazott volna úgy döntött, hogy segítséget kér. Az egyetemen talált egy diáktanácsadót, akivel át tudta beszélni a problámát, és már ez is sokat segített, de emellett szeretett volna az anyanyelvén is beszélgetni valakivel – hiszen így mégiscsak könnyebb. Így talált meg engem és kezdődtek el a beszélgetéseink, amelyek az egész kint töltött éve alatt heti-kétheti rendszerességgel folytatódtak.

Az, hogy végre nem volt egyedül a gondjaival és valakinek őszintén meg tudott nyílni, nagyon nagy segítséget jelentett neki. Bár nem volt könnyű, de lassan megtalálta a helyét a kinti életben, és a kissé nehéz indulás után valóban egy szép éve lett a kint töltött időszak.

depresszió Erasmus alatt
A külföldön töltött időszak alatt gyakran érezhetjük magunkat egyedül.

Mi okozhat depressziót a külföldön töltött időszakban?

Külföldön tanulni vagy dolgozni kétségkívül nagyon érdekes és rengeteg jó élménnyel járhat, de emellett nagyon megterhelő is lehet. Nagyon sok olyan stresszt okozó tényező van, amit az utazásra való felkészüléskor nem szabad figyelmen kívül hagyni.

Ilyen például a beilleszkedés egy új közegbe, az idegen nyelv tanulása/használata és a kultúrsokk, amivel egy idegen országba való beilleszkedéskor találkozunk. Azaz, túl sok olyan dologgal szembesülünk, aminek kimenetelét nem, vagy csak kevéssé tudjuk befolyásolni, kívül esik a kontrollunkon és ezáltal szorongást és stresszt okozhat.

Az a kimondatlan (akár magunk felé is támasztott) elvárás sem könnyíti meg a helyzetet, hogy külföldön jól KELLENE magunkat érezni. Hiszen a depresszió és szomorúság abból is fakadhat, hogy bizonyos érzéseket sokáig még magunk elől is titkolni és rejtegetni próbálunk. 

Például azt, hogy bár nagyon várjuk és tudjuk milyen jó lehetőség a külföldön töltött időszak, mégis félünk tőle. 

Hozzájárulhat az is, ha nem várt nehézséggel találkozunk, ami valljuk be, elég gyakori…Gyakori, hiszen hiába gondoljuk végig, hogy mi vár ránk, milyen megoldandó feladataink lehetnek, mégis közbejöhet olyasmi, amire nem számítottunk. Például a nyelvi nehézségek eleinte sokkal jobban akadályoznak, mint számítottunk rá – de persze emellett számtalan más probléma is adódhat.

Amikor ’magaddal viszed’ a problémákat

Azaz már korábban, az elindulás előtt volt egy-két olyan dolog, amiről érezted, hogy nem kellene elhanyagolni. Például gyakran elfogott a szorongás és gondoltál is rá, hogy talán jó lenne egy pszichológussal beszélgetni. De annyi minden más is volt akkoriban az életedben, hogy ez valahogy elfelejtődött. Vagy az önbizalmad állt mindig is gyenge lábakon, és régóta érezted, hogy kezdeni kellene ezzel valamit.

Egyszóval ha van egy ’batyu’, amit magaddal cipelsz, akkor még nagyobb az esélye, hogy ha nem alakul minden a vártnak megfelelően, akkor ezek a problémák csak rosszabbodhatnak

Éppen ezért ha külföldre készülsz, akkor még az indulás előtt érdemes időt szánni arra, hogy a problémáiddal, elakadásaiddal foglalkozz. Mondjuk elmenj egy pszichológushoz már itthon, és utána ha van rá lehetőség, kintről skype-on vagy más online felületen tudjátok folytatni a beszélgetéseket.

Mit tehetsz, hogy kevésbé kapjon el a depresszió és szomorúság?

1. Kérj segítséget

Először is, már itthon kérj segítséget ha úgy érzed, hogy van olyan, amivel érdemes lenne foglalkozni. Lehetnek ezek önbizalomhiány, beilleszkedési nehézségek, táplálkozási problémák. Ha olyan jellegű a dolog akkor később online is tudjátok majd folytatni az alkalmakat, vagy kereshetsz helyben is segítséget. Nagyon fontos, hogy ne szégyellj segítséget kérni, ha nem érzed jól magad!

2. Keress pihentető elfoglaltságokat, szabadítsd fel a kreatív energiáidat

A tanulás megerőltető tud lenni, pláne ha mindezt idegen nyelven kell tenni. Ha szereted a kreatív elfoglaltságokat, legyen az tánc, zene, rajzolás vagy bármilyen alkotómunka, akkor keress valami ilyesmit a közeledben. Ha éppen nem találsz, akkor akár online rajz-naptárkészítő vagy bármilyen más kurzusra is beiratkozhatsz. A lényeg, hogy kikapcsoljon😊

3. Ne félj beszélni az érzéseidről

Hiszen nem tudhatod, hogy éppen honnan fog majd érkezni a segítség. Lehet, hogy valamelyik tanárodtól. Ha dolgozol is iskola mellett, akkor lehet, hogy egy kollégádtól. Talán nem is ők lesznek azok, akik ténylegesen segíteni tudnak de javasolhatnak szakembert vagy akár az iskolában elérhető diáktanácsadót is. Ha pedig a családoddal vagy a barátaiddal beszélsz, akkor előttük se titkold el, ha valami baj van. 

Amellett, hogy megkönnyebbülsz, hogy nem kell mindig úgy tenni mintha minden tökéletes lenne, a segítség nem várt helyről is érkezhet. 

4. Mozgás és táplálkozás

Fontos, hogy ne egyél mindent össze-vissza akkor sem, ha eleinte azt sem tudod hol áll a fejed, alig látsz ki a tennivalók közül, és rohannak a napok. Lehet, hogy egyszerűbbenk tűnik két hétig minden este beszaladni egy gyorsétterembe, hosszabb távon viszont ez éreztetni fogja a hatását. Ha mindenféle ’vacakot’ eszel, akkor ez hatással lesz arra is, ahogyan érzed magad a bőrödben. 

Emellett fontos az is, hogy próbálj valamennyi mozgást beiktatni az életedbe. Eleinte az is elég, ha sétálsz egy kicsit naponta – például gyalog mész be az egyetemre. Később pedig majd kitapasztalod, hogy mi az, ami beilleszthető a mindennapjaidba, és szívesen is csinálod.

5. Tereld el a figyelmedet

Az első időkben (sőt, később is) előfordulhat, hogy elkap a pánik amikor arra gondolsz, hogy mennyi mindent kell még megoldanod, megszervezned. Az is lehet, hogy olyan erős szorongás fog el ilyenkor, hogy semmi másra nem tudsz gondolni.

Az agyunk úgy működik, hogy egyszerre nem képes érzelmi és praktikus (azaz gyakorlati) információt is befogadni és kezelni. Ezért amikor érzelmi síkon működünk, azaz elkezdünk valami miatt szorongani vagy pánikba esni, akkor érdemes valamilyen praktikus gyakorlattal elterelni a figyelmünket. Ilyenkor szokták például azt javasolni, hogy pánikroham esetén kezdjünk el száztól visszafelé számolni, vagy mondjuk el a nevünk betűit, szintén visszafelé. Szerencsére mindkettő elég nehéz ahhoz, hogy ilyen esetekben segítsen kikapcsolni a szorongást és a pánikot. Természetesen ha komolyabb pánikorhamokkal küzdesz, akkor feltétlenül keress a közelben személyesen elérhető segítséget!

Nem vagy egyedül – a depresszió és szomorúság gyakori a külföldre költözőknél

A külföldön tanuló diákoknál  és a munka miatt kiköltözők elég nagy százalékánál előfordul, hogy az ott töltött időszak során lehangoltságot, motiválatlanságot tapasztalnak magukon. 

Éppen ezért nem szabad szégyellni ha baj van, és mindenképpen fontos, hogy megpróbálj segítséget kérni. Ha eleinte nem is feltétlenül akarsz valakivel beszélgetni akkor online vannak már olyan mindenki számára elérhető, az enyhébb depresszió kezelésére alkalmas eszközök is, amelyek hatékonyak lehetnek (pl. I Fight Depression). Ha viszont ennél személyesebb, csak neked szóló segítséget keresel, akkor akár egy helyben elérhető, akár egy online dolgozó pszichológust is érdemes lehet felkeresni.

Vélemény, hozzászólás?

Az email címet nem tesszük közzé. A kötelező mezőket * karakterrel jelöltük

Ez a weboldal az Akismet szolgáltatását használja a spam kiszűrésére. Tudjunk meg többet arról, hogyan dolgozzák fel a hozzászólásunk adatait..