Már-már lerágott csont, hogy a mai világban nagyon nehéz tartós, biztos alapokon nyugvó kapcsolatot kialakítani – legyen szó pár- vagy baráti kapcsolatokról. A felgyorsult világ, a ránk zúduló rengeteg információ és a (látszólag) végtelen sok lehetőség mellett a gyermekkorunkban kialakult-kialakított kötődési stílusunk is befolyásolja, hogy mennyire vagyunk sikeresek a kapcsolatainkban. A kötődési stílusok közül a félelemteli-elkerülő kötődés (is) felelős lehet kapcsolataink kudarcáért. Nézzük meg, hogyan!
Mit mutat meg a kötődési stílus? Tulajdonképpen azt, ahogyan a közeli kapcsolatainkban kötődünk a másikhoz, azt, hogy mennyire érezzük magunkat biztonságban egy-egy kapcsolatunkban, mennyire engedjük közel magunkhoz a társunkat vagy éppen mennyire félünk attól, hogy elhagynak bennünket.
A felnőttkori kötődés vizsgálata a 70-es, 80-as években kezdődött, és azóta folyamatosan finomították a kutatók azokat a kategóriákat, amelyekbe eszerint sorolták az embereket. Az elmélet lényege az, hogy a gyermekkorunkban édesanyánkkal (vagy az elsődleges gondozónkkal) kialakított kötődési stílus meghatározó jelentőségű a felnőtt kapcsolataink szempontjából.
Így alakulhat ki az, hogy míg az egyik ember képes biztonságban érezni magát egy kapcsolatban, egy másik folyamatosan attól tarthat, hogy egyszer majd elhagyják (hiába tesz meg bármit a kapcsolatért).
A félelemteli-elkerülő kötődési stílus
A kötődési stílusok kategorizálása az évek során sokat finomodott, most egy négykategóriás modell írja le legkomplexebben azt, ahogyan a felnőttkori kapcsolatainkban kötődni tudunk.
A négy kategória a következő: biztonságos kötődés (’secure’); ambivalens kötődés (’anxious-ambivalent’, később: ’preoccupied’); félelelemteli kötődés (’fearful’); és elutasító kötődés (’dismissing’). Ezt a négy kategóriát pedig további alkategóriákra lehet osztani.
Ezek közül most arról szeretnék bővebben írni, amelyik felelős lehet azért, amiért bizonyos emberek nehezen tudnak tartós, komoly kapcsolatokat kialakítani. Ez a kötődési stílus a kutatások szerint viszonylag ritka, de komoly pszichológiai kockázatot rejt magában – hiszen pont az egyik alapvető érzelmi igényünket, a másokhoz való kapcsolódást nehezíti meg.
A félelemteli-elkerülő stílus röviden összefoglalva azt jelenti, hogy az illető szeretne közeli kapcsolatot kialakítani, de mégis kényelmetlenül érzi magát és megijed, amint közel kerül a másikhoz. Emellett nem szeretne függeni sem a másiktól, és nehezen bízik meg benne.
Összességében azt az érzelmi sérülést szeretné elkerülni, ami akkor érheti, ha közel engedi magához a másikat – aki esetleg megbántja és végül elhagyja.
Érzések és viselkedéses jellemzők
Azok, akik ebbe a típusba tartoznak szeretnének kötődni, de sokszor pont a saját viselkedésük az, ami leginkább akadályozza őket. Sokszor előfordul, hogy megbántják a másikat, ’sündisznókét’ viselkednek – és mindezt azért, hogy előre megóvják magukat az esetleges érzelmi sérüléstől.
A félelemteli-elkerülő kötődés jellemzői:
- nehezen tudja szabályozni az érzelmeit a kapcsolataiban – ha például van valamilyen konfliktushelyzet, akkor azt nem tudja nyugodtan kezelni, akár dühkitörései is lehetnek,
- negatív énkép, önmagát értéktelennek érzi és érdemtelennek a szeretetre. Ehhez társul továbbá a félelem a visszautasítástól, illetve az érzelmi sérüléstől.
- a negatív érzelmeit sem igazán tudja kezelni, nem tud velük mit kezdeni és elfogadni sem tudja, hogy azok az élet részei.
- hajlamosak a társuk minden cselekedetét negatívan látni- például egy egyszerű, kedves gesztusba is beleképzelhetik, hogy valami van mögötte (Például „biztosan csak azért kaptam virágot, mert valami rosszat követett el…”)
- nehezen köteleződnek el és „helyezkednek bele” egy kapcsolatba: az elhagyástól való félelem miatt inkább megpróbálják megelőzni azt, ami szerintük óhatatlanul be fog következni. Érzelmileg nehezen vonódnak be a kapcsolatokba, hiszen, ha nem köteleződnek el, akkor sérülni is kevésbé fognak. (Egészséges határokról egy kapcsolatban itt olvashatsz.)
- fokozott szorongással élik meg a kapcsolatot, nehezen tudnak ellazulni benne, nehezen tudják elhinni, hogy minden rendben van. Jellemző lehet, hogy ’örökös lelki készültségben’ vannak. Ilyenkor minden kis apróságba, nézeteltérésbe is képesek belelátni, hogy az már a kapcsolat végét. jelenti.
- könnyebben belemennek futó kalandokba is, hiszen ott nem igazán kell érzelmileg kötődni. Ezért ezt úgy élhetik meg, hogy az érzelmi sérülés esélye is kisebb.
- az előbbiből következően jellemző lehet, hogy inkább több rövidebb kapcsolatuk van, mintsem hosszabb, tartósabb kapcsolatok.
Összefoglalva, van bennük egy mélyről jövő félelem az elköteleződéstől, az intimitástól – ami mögött a félelem az érzelmi sérüléstől és az elhagyatás elleni védekezés áll.
A félelemteli-elkerülő kötődés kialakulása
A legtöbb kutatás arra az eredményre jutott, hogy egy gyermekkori trauma lehet felelős az ilyen típusú kötődés kialakulásáért. Ilyen lehet az is, ha a gyermek nem kapja meg a megfelelő gondoskodást, azaz nem tudnak egymáshoz megfelelően kapcsolódni a szülővel.
Leginkább az a probléma ilyenkor, hogy a gyermek nem érzi biztonságban magát, nem érzi a feltétel nélküli elfogadást és szeretetet. Sőt, a szeretetről azt tanulja meg már ebben a korai életszakaszban, hogy azt könnyű elveszíteni. Ebből következik, hogy biztonságosabbnak találja, ha inkább megtanul nem kötődni.
Előfordulhat, hogy a szülő (vagy az elsődleges gondozó) kiszámíthatatlanul viselkedik, ami ijesztő lehet a gyermek számára. Összességében egy kaotikus gyermekkor könnyen vezethet a felnőttkori sikertelen kapcsolatok sorozatához.
Lehet-e valóban változtatni a kötődési stíluson?
Nehéz kérdés, hiszen a gyermekkori rossz minták, beidegződések nehezen változnak meg – de kitartó munkával lehet rajtuk finomítani, tudatosítani az elakadásokat.
Az alábbi módokon lehet változtatni, illetve kialakítani egy biztonságosabb, egészségesebb kötődési módot.
1. lépés: Tudatosítás
Az első lépés az ismétlődő minták felismerése és annak tudatosítása, hogy a kapcsolati kudarcaink oka lehet a kötődési problémánk is. A tudatosításban sokat segíthet egy szakember, sőt, sokszor hosszabb terápiára lehet szükség.
2. lépés: A felelősség vállalása
Annak ellenére, hogy a kötődési problémák legnagyobb része gyermekkorból eredeztethető, mégsem érdemes valaki mást (adott esetben a szüleinket) hibáztatni a kapcsolataink sikertelenségéért. A gyermekkori mintázat felismerését és az esetleges trauma feldolgozását követően már mi magunk vagyunk felelősek azért, hogy kitartóan dolgozzunk a változásért.
3. lépés: Őszinteség
A probléma felismerése és aközött, hogy valóban változás következzen be, hosszú idő telhet el. Elképzelhető, hogy közben alakulni kezd egy kapcsolat, de a régi minták még élnek és a félelem is, hogy esetleg elhagynak vagy valami miatt kudarcot vall ez a kapcsolat is. Ilyenkor ha komolynak tűnik a dolog, akkor érdemes őszintén megbeszélni a partnerrel, hogy éppen egy folyamat, egy változás kellős közepén vagyunk. Így neki is könnyebb lesz és akár még közösen dolgozhattok is a megoldáson.
4. lépés: Az önismeret fejlesztése
Amellett, hogy a konkrét problémán dolgozol érdemes az önismeret több rétegén is dolgozni. Ehhez ma már rengeteg csoport, tanfolyam, könyvek és videók állnak rendelkezésünkre.
Ha szeretnél elmélyedni az önismeretben, akkor szeretettel ajánlom az alábbi online kötetlenül és otthonról is kényelmesen elvégezhető tanfolyamot, melyről bővebb információt itt találsz:
Légy egy jobb önmagad - online önismereti tanfolyam
Ismerd meg jobban önmagad, tanuld meg felismerni, hogy mi akadályoz meg abban, hogy azt az életet éld, amit szeretnél! Alakíts ki egy egészségesebb gondolkodásmódot és tegyél szert valódi önbizalomra!
Lehet, hogy észrevetted már magadon, hogy
- Nem mered mások előtt kimondani a véleményedet, gondolataidat, érzéseidet mert attól félsz, hogy akkor kevésbé fognak szeretni vagy elfogadni;
- Félsz attól, hogy ha elmondod a véleményedet akkor megbántod a másikat;
- Félsz kifejezni a vágyaidat, véleményedet mert szorongsz a fogadtatástól;
- Sokszor érzed magad dühösnek vagy sértődöttnek és érzed azt, hogy túl sok időd megy el azzal, hogy azon töprengsz, mit gondolnak mások;
- Gyakran megkérdőjelezed a döntéseidet;
- Sokszor töprengsz azon, hogy mások mit gondolhatnak rólad..
Milyen jó lenne, ha biztos lehetnél abban, hogy olyan dolgokra szánsz időt és energiát, amelyek valóban közelebb visznek ahhoz, hogy minőségi, kiegyensúlyozott életet élj, harmóniában önmagaddal és másokkal!
Ha rá is látunk a problémánkra, a következő lépés megtétele és a megoldás nagyon nehéz. Hát nem lenne jó, ha ebben segítségedre lenne valaki?
Egy olyan életszemléletet és készségtárat szeretnék bemutatni neked, amelynek révén könnyebben elérheted a céljaidat és magadhoz ragadhatod az életed irányítását.
Ha szeretnél részt venni egy saját tempódban végezhető, hatékony módszereket bemutató és nem utolsósorban szórakoztató önismereti utazáson, akkor nézd meg mit kapsz, ha csatlakozol a Légy egy jobb önmagad online tanfolyamhoz!
Hogyan kezelhető a félelemteli-elkerülő kötődés?
Ha arra gyanakszol, hogy a kapcsolataid kudarcáért felelős lehet a kötődési mintád, és utána is olvasol, akkor is érdemes szakemberre bízni a diagnózis megállapítását. Természetesen számtalan árnyalata és mértéke lehet a problémának, így ha esetleg úgy érzed, hogy ebbe a csoportba tartozol akkor is lehet, hogy az elkerülés mértéke nem annyira magas, hogy a kapcsolataidra valódi hatással legyen.
Ha viszont úgy érzed, hogy komoly problémáid vannak a kötődéssel, kapcsolatok kialakításával és évek óta ugyanazokkal a nehézségekkel szembesülsz, akkor érdemes szakember segítségét kérned a továbblépéshez.