A „nem vagyok elég jó” érzésével és azzal, hogy „nem érdemlem meg,amit elértem és erre előbb-utóbb mindenki rájön majd” nagyon gyakran találkoztam az elmúlt néhány évben. Változatos élettörténetekkel és háttérrel rendelkezőknél jelentkezett az imposztor szindróma, de egyvalami mindenkinél közös volt: az „előbb-utóbb kiderül, hogy alkalmatlan vagyok…” érzése.
Az imposztor szindrómában az a legnehezebb, hogy a tudatosításig – azaz a probléma felismeréséig – nagyon sokan eljutnak. Ami sokkal nehezebb az az, hogy az érzések szintjén is elinduljon a változás. Hiszen hiába tudjuk, hogy másként kellene gondolkodni, ha az érzés továbbra is ugyanaz, mint azelőtt.
Mert akármennyire nehéz is elfogadni, a változás hosszú folyamat és egy ideig úgy tűnhet, mintha egy feneketlen zsákba pakolnánk az energiát, amit a változásra, az önismeretre és a fejlődésre fordítunk. Olyan, mintha minden erőfeszítésünk ellenére sem történne semmi. És ez nem véletlen, hiszen valóban az érzések szintjén történik meg utoljára a változás – nincs ez másként az imposztor szindróma esetében sem.
A valódi változás akkor kezdődik el, amikor már nem gondolkodunk úgy, mint egy „imposztor”, azaz nem kérdőjelezzük meg magunkat minden egyes helyzetben.
Hogyan lehet idáig eljutni? Az alábbiakban néhány tippet szeretnék adni erre vonatkozóan.
Az Imposztor szindróma leküzdése – 10 hatékony, egyszerű lépés
1.Beszélj az érzéseidről
Sokkal többen küzdenek ezzel az érzéssel, mint gondolnád. Ha őszintén megosztod a kétségeidet, félelmeidet másokkal akkor egyrészt látod majd, hogy nem vagy egyedül, másrészt pedig felszabadító érzés lesz, hogy meg mertél nyílni és felvállaltad a sebezhetőségedet.
2.Válaszd szét az érzéseidet a tényektől
Időnként mindenkivel előfordul, hogy alkalmatlannak, hozzá nem értőnek, oda nem illőnek érzi magát. Ez azonban csak egy érzés, egy gondolat és egyáltalán nem biztos, hogy igaz. Sőt! Az egyik legfontosabb mérföldkő az önismeret útján az, amikor megtanuljuk elkülöníteni a gondolatokat és érzéseket a tényektől. Erről bővebben itt olvashatsz.
3. Adódhatnak viszont olyan helyzetek amikor teljesen normális, hogy ’oda nem illőnek’ érzed magad
Például amikor sokkal fiatalabb, vagy sokkal idősebb vagy a többieknél. Vagy te vagy az egyetlen nő/férfi egy bizonyos eseményen. Vagy éppen a munkahelyeden lógsz ki egy kicsit a sorból – mert például más a háttered, végzettséged, mint a többieknek. Ilyen helyzetekben teljesen normális, ha kényelmetlenül érzed magad! Fontos, hogy ne úgy tekints erre az érzésre, mint az önbizalomhiány vagy alkalmatlanság jelére hanem ismerd fel, hogy ebben az esetben az, amit érzel a helyzetre adott normális válaszreakció.
4.Ne hagyj ’maradékokat’
Azaz próbáld meg a lehető legtöbb energiát fektetni a fontos feladataidba – így akárhogyan is alakul, a végén nem fogod azt érezni, hogy nem tetted oda magad eléggé. Hibázni pedig szabad – ezt is fontos tudatosítani magadban.
5. A hibák és a kudarcok az élet részei
Gondolj arra, hogy „A kudarc valójában egy lehetőség arra, hogy legközelebb jobban csináljam” (Henry Ford). Hiszen legyen szó bármilyen sikeres emberről, mi csak a jéghegy csúcsát, a sikereit látjuk azt viszont nem, hogy hányszor kezdte újra és mennyi sikertelen próbálkozás lehet emögött. Bővebben itt olvashatsz a témáról.
6. Vizsgáld felül a ’kellenéket és ’muszájokat’ az életedben
Ebből következik az is, hogy ne te legyél önmagad legszigorúbb kritikusa. Gondold végig, hogy vannak-e olyan mögöttes meggyőződéseid, mint például „mindig tudnom kell a választ” vagy „segítséget kérni a gyengeség jele”. Ha ezeket felismered, akkor a következő lépés az, hogy a szigorú szabályokat megengedőbbekkel helyettesíted. Például: Szabad segítséget kérnem. Vagy: A hibák az élet részei, nem kell mindig tökéletesnek lenni.
7. Változtasd meg a belső monológodat!
Azaz ismerd fel, ha a belső kritikus hangod kerül előtérbe és vedd észre, ha ez felerősíti az imposztor szindróma érzését.
Ha például arra gondolsz egy feladat kapcsán, hogy „Nemsokára mindenki rá fog jönni, hogy nem látom át a folyamatot” gondolj arra, hogy „Mindenki, aki valami újba kezd idegenül mozog eleinte abban a közegben. Nem kell már most mindent tudnom, éppen elég ha megpróbálok a lehető legtöbbet tanulni.” Vagy ahelyett, hogy arra gondolnál, hogy „itt mindenki nagyon okos, csak én nem…” helyettesítsd a gondolatot azzal, hogy „de jó, hogy mindenki ilyen okos itt, biztosan sokat tanulhatok majd tőlük”.
A belső monológod megváltoztatásáról itt olvashatsz.
8. Vizualizáld a lehető legjobb kimenetelt
Azaz tegyél úgy, ahogy a sikeres sportolók szokták: képzeld el, ahogy ’megnyered a versenyt’. Például sikeresen lezajlik a prezetntációd a munkahelyen. Vagy fel mered tenni a vezetődnek azokat a kérdéseket, amelyeket már régóta halogatsz.
9. Tanuld meg értékelni azt, amit eddig elértél
Vedd észre az apró sikereket, eredményeket is – ahelyett, hogy mindig a végeredményt vagy a nagyon látványos kimenetelt hajszolnád.
10. Tegyél úgy, „mintha”
Ne hagyd, hogy az imposztor szindróma visszatartson bizonyos dolgoktól. Sokszor abba a hibába esünk, hogy arra várunk, hogy „majd, ha már lesz önbizalmam/jobban érzem magam/stb. akkor teszem ezt vagy azt”. Ez a gondolkodásmóddal csak egy bizonyos pontig lehet eljutni, de a valódi eredményhez a cselekvésen át vezet az út. Ne feledd: a valódi önbizalom és tisztánlátás csak ’élesben tesztelhető’ – azaz változtasd meg a viselkedésedet először, „tégy úgy, mintha” és hagyd, hogy az önbizalmad is ’hozzáépüljön’ a változáshoz.
Mélyebb okok is meghúzódhatnak a háttérben
Előfordulhat, hogy az alkalmatlanság érzése és az imposztor szindróma mélyebb okokra vezethető vissza. Lehetnek olyan sérüléseid, régről hozott gondolkodási mintáid, amelyek újra-és újra felerősítik ezt az érzést. Ha ez a helyzet, akkor első lépésként érdemes kideríteni, hogy milyen gondolkodási minta, korlátozó hiedelem akadályoz. Ez sokszor hosszabb folyamat és komoly belső munkát igényel – hiszen anélkül, hogy tudatosítanád, hogy mi a problémád gyökere, változtatni sem nagyon lehet.
A korlátozó hiedelmekről bővebben itt olvashatsz.
Lehet, hogy észrevetted már magadon, hogy
- Nem mered mások előtt kimondani a véleményedet, gondolataidat, érzéseidet mert attól félsz, hogy akkor kevésbé fognak szeretni vagy elfogadni;
- Félsz attól, hogy ha elmondod a véleményedet akkor megbántod a másikat;
- Félsz kifejezni a vágyaidat, véleményedet mert szorongsz a fogadtatástól;
- Sokszor érzed magad dühösnek vagy sértődöttnek és érzed azt, hogy túl sok időd megy el azzal, hogy azon töprengsz, mit gondolnak mások;
- Gyakran megkérdőjelezed a döntéseidet;
- Sokszor töprengsz azon, hogy mások mit gondolhatnak rólad..
Milyen jó lenne, ha biztos lehetnél abban, hogy olyan dolgokra szánsz időt és energiát, amelyek valóban közelebb visznek ahhoz, hogy minőségi, kiegyensúlyozott életet élj, harmóniában önmagaddal és másokkal!
Ha rá is látunk a problémánkra, a következő lépés megtétele és a megoldás nagyon nehéz. Hát nem lenne jó, ha ebben segítségedre lenne valaki?
Egy olyan életszemléletet és készségtárat szeretnék bemutatni neked, amelynek révén könnyebben elérheted a céljaidat és magadhoz ragadhatod az életed irányítását.
Ha szeretnél részt venni egy saját tempódban végezhető, hatékony módszereket bemutató és nem utolsósorban szórakoztató önismereti utazáson, akkor nézd meg mit kapsz, ha csatlakozol a Légy egy jobb önmagad online tanfolyamhoz!
Légy egy jobb önmagad - online önismereti tanfolyam
Ismerd meg jobban önmagad, tanuld meg felismerni, hogy mi akadályoz meg abban, hogy azt az életet éld, amit szeretnél! Alakíts ki egy egészségesebb gondolkodásmódot és tegyél szert valódi önbizalomra!